Szerda, 2019. január 23.
ZELMA, RAJMUND napja
Menü

Köztér

Kedd, 2012. február 7. | Péter Árpád

ACTA-atka


A világháló újabban az ACTA mozaikszó nevétől hangos.

A közösségi oldalak ACTA-ellenes hirdetőktől hemzsegnek, mindenki az Anonymous – lassan mitikussá váló – hackercsoport cselekedeteit dicséri, istenítik a cseh, lengyel és szlovák kormányokat, mert azok még nem vezették be ezt a rendelkezést. Idáig 22 európai tagállam írta alá ezt az ominózus egyezményt, köztük Magyarország és Románia is.

No de vágjunk a közepébe, és nézzük meg, mi is ez az ACTA...

A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény (Anti-Counterfeiting Trade Agreement) egy, világ hatalmasainak (a G8-asoknak...) 2005-ös találkozóján a fülébe ültetett bogár, mely azóta berágta magát az agyukba, és átvette felettük az irányítást. Eredetileg azért hozták létre, hogy megakadályozzák a maffia-rendszerű termékhamisító-hálózatok létrejöttét, kiépülését illetve tevékenységét, ám nagyon adatforgalmra vonatkozó paragrafusokkal is bővítették, és nemsokára – vélhetőleg média-óriásvállalatok nyomására – interneten terjesztett adatok, tartalmak forgalmazásának korlátozására, ellenőrzésére is kiterjedt ezen jogszabály-tervezet hatalma.

Ahhoz, hogy alkalmazni is lehessen, többoldali utólagos megerősítés (ratifikálás) szükséges, ám ez egyelőre a nagyközönség meg a civil szervezetek ellenállásába ütközik, ugyanis a tervezet kidolgozásába nem vontak be sem a közvélemény-kutatások eredményeit, sem pedig személyiségi jogokat védő NGO-kat.

A tervezet tulajdonképpen olyan jogszabálykeretté akar válni, amely jogot adna bizonyos (állami...) hatóságoknak arra, hogy ellenőrizzék az internethasználók adatforgalmát, illetve korlátozzák az olyan weblapok működését, melyek jogvédett tartalmakat tesznek közzé. Alig két hete zajlott Amerikában nagyszabású netes tüntetés a Kongresszus azon kezdeményezése ellen, mely lehetővé tette volna bűnüldöző szerveknek azt, hogy bírósági határozat nélkül lekapcsoljanak olyan weboldalakat, melyek érvényes copyright-tal rendelkező anyagokat terjesztenek.

Az ACTA elveiben erkölcsös kerettörvény, ám jelenlegi formájában túlkapásokat is lehetővé tesz, azáltal, hogy igen nagy hatalmat ruház a végrehajtó szervekre – tulajdonképpen rájuk bízza annak eldöntését, hogy egy-egy megosztás minősülhet-e a szerzői jog megsértésének.

Az ACTA-nak annál is nagyobb súlya van, mert napjainkban egymást érik a „védett” adatok forgalmi szabályzatát megsértőkre kirótt hatalmas büntetések. Így a The Pirate Bay üzemletetői börtönbüntetést fognak kapni, a Megaupload (hajdani) tulajdonosaira (Kim Schmitz) is sok évtizedes börtönbüntetést szeretnének kiróni, és valószínűleg életfogytiglanigot kap az az amerikai katona is, aki sok titkos kormánytáviratot a WikiLeaks „kezére” juttatott. És mellesleg Julian Assange-t, a WikiLeaks alapítóját is zaklatják az igazságszolgáltatók – igaz, őt leginkább csak szexuális zaklatással vádolják...

A hatóságok „netes kalózok” elleni drasztikus fellépése azonban kicsit olyan, mintha ágyúval lövöldöznének a bolhákra... Ugyanis a világnak jelen pillanatban sokkal, de sokkal nagyobb gondjai is vannak, a file-cserélőkre való vadászat meg aránytalanul nagy bűnüldözői kapacitást köt le.

Igaz, hogy weblapokról filmek kalózmásolatait letöltő fiatalokat félelem nélkül lehet zaklatni, míg, mondjuk, egy dél-amerikai drogbáró képes kis országok elnéptelenítésére is, ha keresztbe tesznek neki.

A médiatartalmakat kibocsátó vállalatok így olyan befolyást nyerhetnek a mindennapi netezők magánélete felett, mely minden eddigi, leírt és hallgatólagosan elfogadott szabadságra való jog két lábbal való tiprását jelenti. Természetesen: politikai célokra is ki lehet használni ezt a „keretegyezményt”, és ezután egy polgármester leváltásához elég lesz, ha letölt a YouTube-ról egy videoklipet, mit neked még drága korrupciós perek s ilyesmik!

Emellett meg riasztó hírek érkeznek arról, hogy a net „sötét oldalán”, a keresőmotorok számára láthatatlan oldalakon immár fegyverekkel,kábítószerekkel, de akár gyerekpornográfiával is lehet kereskedni. Viszonylag könnyedén, teljes anonimitásba burkolózva (a termelő, forgalmazó és vásárló védelmét olyan komplex kódolási algoritmusok biztosítják, melyek sokáig kifogtak a legmodernebb amerikai felderítőtechnikával is).

Ha ironikusak vagyunk, azt is mondhatjuk, hogy az ACTA nem ellenük irányul, hiszen a netes bűnözők azzal kereskednek, ami fölött ők rendelkeznek – és ne feledjük, hogy a netes adatcserélés 99,9999999999999...999999 százaléka INGYENES, természetesen a különböző prémiumszolgáltatások „belépődíjait” leszámítva.

Ha életbe lép az ACTA, a globalizáció akkora pofont fog kapni, mint amekkorát még sosem, hiszen ha az emberek meg kell majd vásárolják Lédigaga(rin) legújabb klipjét, ahhoz, hogy joguk legyen házibulin meghallgatni azt, hát valószínűleg inkább elhíják mozsikálni Rudit és a bandáját a sarki korcsoma padjai alól, vagy pedig ők maguk fognak danólgatni, gitároni meg dobolgatni, mint a régi szép időkben. S mivel a mozijegy túl drága, és nem lesznek többé ingyen letölthető sorozatok, az emberek amatőr színjátszó körökbe fognak tömörödni, s ahelyett, hogy a YouTube-on röhögjék ki egymás idiótaságait, há’ élőben fogják megcselekedni mindezt...

Az ACTA tehát, amellett, hogy majdnem nullára fogja csökkenteni a net adatforgalmát (csak nem tudom, hogy mi a francot fognak majd csinálni a sok felszabadult szerverrel – modellezni fogják velük a Világegyetem tágulását, vagy mi????), meg fogja állítani a globalizáló hatású médiatartalmak vírusként való terjedését is. Újra divatba jön majd a fonó, és, mivel az oroszok áramot sem fognak többet nekünk adni, és mivel Csernavoda nem elég Bukarest egy utcájának sem, lámpás mellett fogunk csujogatni az éjszakában, ahelyett, hogy Dr. House-t vagy CSI New Yorkot nézzünk egyedül vagy párosával, ágyban, párnák közt.

És még jobb: ha valaki véletlenül felvételt készít mirólunk, hogy éppeg danolászunk, akkor azt akár be is perelhetjük, és kárpótlásul kérhetjük, hogy fizessen ki nekünk egy egész Hulla Iglésziász vagy (L)Édi Kaga-nótaalbumot.

És nem utolsó sorban: Baricz Gergő immár meg fogja nyerni az X-faktort, mert olyan dalt lesz muszáj előadni, melyre a nagyapja rendelkezik kopirájgttal, és a székely etno-folk le fogja majd nyűgözni Buda és Pest prolijainak ízlését, s mind rá szavaznak a Petróleumlámpa-gyújtogatók helyett...

Úgy lesznek az emberek, mint mi voltunk hajdanán az infólabor-gyakorlaton. Aszonta a rendszergazda: „Szabad a számítógépen játszani, de csak akkor, ha ti írjátok!!!” Tehát ahhoz, hogy szórakozzunk, mindannyiunknak eredeti média-előállítóvá kell avanzsálnunk, tehát nuku karaoke vagy egyéb ilyen, jogi védettséggel rendelkező szamárságok!

Az ACTA, amellett, hogy sárba tiporja majd a szólásszabadságot, meg fog tanítani énekelni bennünket. Az az egyedüli probléma viszont, hogy előbb a multinacionális médiavállalatok fogják elhúzni a fogyasztók nótáját... De nagyon! Fortissimo!!