Szerda, 2018. december 19.
VIOLA napja
Menü

Köztér

Szombat, 2015. május 30. | Bögözi Attila

SZKT – Kovács Péter az RMDSZ kettesszámú főembere


Kelemen Hunor szövetségi elnök javaslatára Kovács Pétert, a szövetség korábbi főtitkárát választotta meg az RMDSZ ügyvezető elnökének szombaton, Marosvásárhelyen tartott ülésén a Szövetségi Küldöttek Tanácsa (SZKT).
 
 
A főtitkárság ügyvezető elnökséggé való alakításáról az RMDSZ kolozsvári kongresszusa döntött, az ügyvezető elnököt munkájában hét alelnök segíti. Közülük öten – Magyari Tivadar, Hegedűs Csilla, Bodor László, Székely István, Illyés Gyula – korábban is főtitkárságot vezettek, hozzájuk csatlakozott Geréd Imre, aki az ifjúságért, illetve Nagy Zoltán, aki a területi szervezetekért felel.
 
Főtitkári tevékenységét értékelve, Kovács Péter azt mondotta, hogy a testület az elmúlt négy évben az RMDSZ hajtóműveként működött, ez idő alatt a hagyományosnak számító országos programok megújultak és kibővültek, a mindennapi szakmai tevékenységük során helyi és regionális oktatáspolitikai terveket dolgoztak ki, hangsúlyosan foglalkoztak a szórvánnyal, a Magyar Házak hálózatával, kisebbségi jogvédő szolgálatot működtettek. A főtitkárság tevékenységét széleskörű és állandó jellegű konzultáció jellemezte, különös tekintettel a szakmai meg a civil szervezetekkel. A főtitkárság továbbá szorosan együtt működött a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével, az Országos Önkormányzati Tanáccsal, valamint a Kulturális Autonómia Tanáccsal, de nem hanyagolták el a családok, fiatalokat és nőket érintő és foglalkoztató problémákat sem.
A szavazás után a sajtónak nyilatkozva Kovács Péter elmondta, hogy a szövetségi elnök azt kérte tőlük, hogy 8-9 ezres fordulatra pörgessék fel az RMDSZ motrát. Ez – fejtette ki Kovács – megegyezik saját elképzeléseikkel, hisz az ügyvezető elnökség a továbbiakban is az RMDSZ egyfajta hajtómotora kíván lenni.
 
 
„Strukturálisan egy olyan ügyvezető elnökséget hoztunk létre, amely tartalommal is meg tudja tölteni a szövetség törekvéseit. Sokkal szorosabbra kívánjuk fűzni az országos központ és a megyei szervezetek kapcsolatát, létre hoztuk az ifjúsági főosztályt, mert nyitni akarunk a fiatalság felé. Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt négy évben nem azzal volt baj, amit elvégeztünk, hanem azzal, amit nem. Éppen ezért, az elmúlt hónapokban belső konzultációval próbáltuk felmérni, hogy mire is lenne szükség a jövőben. Meg akarjuk erősíteni az RMDSZ szakpolitikai munkáját, ezért létrehozzuk a szakpolitikusok hálózatát, mellé partnereket, civil szervezeteket, kutatókat rendelünk, s ez által az RMDSZ szakpolitikájának a színvonalát tudjuk emelni. El fogunk indítani olyan programokat, mint a helyi és az országos oktatási programok életbe ültetése, monitorizálása, indítunk roma társadalmi integrációs programokat, és erősítjük a kisebbségi jogok monitorizálását – összegezte a rövid meg hosszú távú célokat Kovács Péter.
 
Az SZKT-n több küldött élesen bírálta a Szász Jenő által irányított budapesti Nemzet¬stratégiai Kutatóintézet Gyöngyhalászat néven emlegetett szórványban végzett diáktoborzóját, melyben az intézet munkatársai ingyenes bentlakást is kínálnak a diákoknak, ha magyarul folytatják tanulmányaikat a székelyföldi iskoládban. A MIÉRT szerint elfogadhatatlan, hogy a szórványban élő fiatalokat elcsábítsák szülőföldjükről, ahelyett, hogy a velük foglalkozó szervezetekkel egyeztetve, közösen keresnék a megoldást a megmaradásukra. A „minden magyar felelős minden magyarért” gondolat jegyében kérik: szakemberek bevonásával indítsanak párbeszédet a szórványról, „reális gondok orvoslásáért” és az e célra szánt pénzek hatékony felhasználásáért.
Markó Béla, volt szövetségi elnök, gratulálva a Beszterce-megyei magyaroknak, a szövetség helyi és országos szervezetének a Besztercén induló új magyar iskola létrehozása miatt, úgy vélte, hogy ez a fegyvertény rendkívül fontos ebben a pillanatban, amikor egy fontos magyarországi kisebbségpolitikai intézmény az erdélyi magyarok megkérdezése nélkül próbál az erdélyi magyar szórványoktatást hátrányosan érintő intézkedéseket hozni.
 
 
Markó tovább felhívta a figyelmet arra is, hogy az RMDSZ-nek rendkívül nagy feladata és felelőssége van a következő időszakban: meg kell akadályoznia azt a rossz szemléletváltást, amely Romániában, de az egész térségben tetten érhető, és amely megkérdőjelezi azt a nehezen kiküzdött kisebbségpolitikai vezérelvet, miszerint a kisebbségeket érintő kérdésekben ne dönthessenek az adott kisebbség megkérdezése nélkül. „Most esik szét ez a dolog: az, hogy a román szenátusban 90 szenátor írta alá azt a törvénykezdeményezést, melynek értelmében, Romániában június 4-ét a trianoni szerződés napjának nyilvánítanák, ezt azt mutatja, hogy élesen változik a szemlélet. Eddig azt kerestük, hogy melyek az együttműködés pontjai, most pedig egyesek azt keresik, hogy melyek a konfrontáció lehetőségei. Az RMDSZ számára ugyanakkor elfogadhatatlan a jelenlegi államelnök által képviselt kisebbségvédelmi koncepció is, miszerint modellértékű a romániai kisebbségvédelmi modell” – mutatott rá Markó.
Fotók: Facebook.com/RMDSZ