Szerda, 2019. december 11.
ÁRPÁD napja
Menü

Köztér

Hétfő, 2016. november 14. | Szerk.

Magyar szórvány napja - Kelemen Hunor: az egymásrautaltság kötelez


Kelemen Hunor szerint a tömbben és szórványban élő erdélyi magyarok egymásra vannak utalva, és ez az egymásrautaltság lépésekre kötelezi a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ).

Az RMDSZ elnöke az erdélyi Besztercén a magyar szórvány napja alkalmából szervezett rendezvényen beszélt erről vasárnap délelőtt. Emlékeztetett arra, hogy évekkel ezelőtt az RMDSZ partnerség kialakítását kezdeményezte a székelyföldi megyék és a szórványmegyék között, most pedig azzal teljesíti ki az együttműködést, hogy a székelyföldi Hargita megye parlamenti képviselői jelöltlistáján egy befutónak számító helyet biztosít egy olyan szórványból érkező jelölt számára, akinek a saját megyéjéből nem lenne esélye bejutni a parlamentbe. 

Kelemen Hunor szerint a döntés az erdélyi magyarság belső szolidaritását akarja megerősíteni arra alapozva, hogy az elmúlt választásokon az RMDSZ több mint 50 ezer szavazatot kapott olyan megyékből, melyekből nem jutott be magyar jelölt a parlamentbe. 

A Szeben megyei Benedek Zakariás - aki az RMDSZ Hargita megyei jelöltjeként szerezhet parlamenti mandátumot - köszönetet mondott a felismerésért, hogy a szórvány elfogyásával a tömb is veszélybe kerülhet. Hozzátette: a szórvány számára felajánlott parlamenti mandátum kapocs lehet a szórvány és a tömb között. 

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke feladatot is szabott Benedek Zakariásnak. Kijelentette: olyan törvénymódosítást kellene beterjesztenie, amely lehetővé teszi, hogy a megye költségvetéséből támogatást juttathassanak más megyék szórványközösségeinek. Megjegyezte, a Székelyföld-szórvány partnerség kezdetekor, 2008-ban és 2009-ben nyújtott támogatásaikat kifogásolta a Számvevőszék. A székelyföldi politikus arra kérte az RMDSZ képviselőit, hogy szavazzák meg a parlamentben azt a törvénytervezetet, amely előírná az önkormányzatok számára egy szórvánnyal foglalkozó tanácsos alkalmazását is. Hozzátette, a beterjesztők Moldova köztársaság településeinek a megsegítésére gondoltak, de a jogszabály által az erdélyi magyar szórvány székelyföldi támogatása is lehetővé válna.

A Székelyföld egy részét, de ugyanakkor szórványvidékeket is magába foglaló Maros megye önkormányzatának elnöke, Péter Ferenc kijelentette: Maros megye eddig a saját belső szórványaival foglalkozott, de úgy látja: „van erőforrás arra”, hogy Kovászna és Hargita példáját követve más megyék magyar szórványközösségei számára is segítséget nyújtsanak. 

A házigazda Beszterce-Naszód megye RMDSZ-szervezetének elnöke, Décsei Attila arra kérte az RMDSZ parlamenti frakcióit, hogy segítsék a besztercei magyar közösség önálló magyar iskola létrehozására irányuló törekvését. „Minden követ megmozgattunk, és megmozgatunk, de egyedül erre képtelenek vagyunk. Szükségünk van arra, hogy a bukaresti képviselők mutassák az utat” - jelentette ki az elnök. 

A magyar szórvány napja alkalmából tartott besztercei rendezvény résztvevői zárónyilatkozatot fogadtak el. A dokumentumban azt javasolták az RMDSZ soron következő kongresszusának, hogy vezesse be a szövetség alapszabályába azt az elvet, amely szerint a szórvány képviselőjének is befutó helyet kell biztosítani az RMDSZ parlamenti választási jelöltlistáján. (mti)