Szerda, 2018. december 19.
VIOLA napja
Menü

Köztér

Szerda, 2015. április 22. | Bögözi Attila

Föld nap: A változás te magad légy!


„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata, mely alapító szándék szerint lehetőséget teremt egyéneknek és közösségeknek arra, hogy helyi környezeti gondokra és megoldásukra figyeljenek.
 
 
Nos, Marosvásárhelyen ezekből a gondokból van garmadával, amiért e napon joggal elvárható lett volna, hogy a városvezetés, de az önkormányzat is, kiálljon a lakosság elé, és nemcsak ünnepélyes bejelentést tegyen, mondjuk, például egy olyan égetően fontos kérdésben, mint a marosvásárhelyi szemét-ügy megoldása, amit a lakosság meg a környezetvédők már régóta sürgetnek, s amire egyébként törvényi kötelezettségek egész sora vonatkozik (Romániában a parlament tavaly végre elfogadta a hulladékgazdálkodásra vonatkozó törvényt, amely kimondja: az önkormányzatoknak stratégiát kell kidolgozniuk a műanyag, üveg, fém-, és papírhulladék begyűjtésére, elszállítására és tárolására), melyeket a Florea-féle városvezetés egyszerűen nem vesz számba. Illetve, nem mindig tisztességes háttéralkuk egész sorával „száll be” a kőkemény szemét-bizniszbe, állandósult átmeneti állapottá téve a különböző érdekcsoportok iszapbirkózásaiba fuldokló megoldásokat, amiből, rendszerint a legszélesebb körben érintettek, maguk a városlakók, húzzák a rövidebbet.
 
 
Ám ez csupán egyetlen, nekünk, Marosvásárhelyieknek nagyon is fájó, érzékeny pont, amikor arra gondolunk, hogy mi mindent kell/kellene tenni a Föld napján a minőségileg is élhetőbb környezetünkért, hiszen problémáinkra a megváltás ezúttal nem Krisztusi cselekedet által jön el, hanem mi magunknak, külön-külön és együttesen kell érte tennünk, hogy megtörténjen.
És való igaz, a hagyományos Föld-napi akciók nagy többsége főleg a hulladékgyűjtésre meg a zöldövezetek karbantartására irányul (ezek jelentősége óriási és mindenképpen támogatni kell), ám a szakemberek idén arra is felhívják a figyelmet, hogy 2015 nemcsak a Föld, hanem a „föld” – a termőföld, a termőtalaj – éve is. 
 
Nem kell különösebben senkinek sem bizonygatni, hogy a termőtalaj és annak megfelelő használata, alapvető fontosságú a Földnek az emberek számára élhető világ formájában való megőrzése szempontjából. A termőföld több mint 7 milliárd lakosnak jelenti az élelem természeti erőforrását és anyagbázisát. Ha a termőföldet nem tudjuk megőrizni – figyelmeztetnek a szakemberek – és ezeket a szükségleteket szakmailag megfelelő, környezetkímélő módon előteremteni, a Föld természeti erőforrásait a sokasodó lakosság spontán módon feléli és tönkreteszi, ami drámai hatással lesz az egész emberiség túlélésére is. És itt kézenfekvő csupán arra a párhuzamra utalni, melyet a mintegy 900 fennmaradt monumentális kőszobráról (rapanui nyelven moaikról) elhíresült Húsvét szigetek kínál, ahol a minden más lakható helytől távoli szigeten az adott természeti erőforrásokhoz képest kialakult túlnépesedés elsősorban az erdők kiirtása révén, végül ökológiai és civilizációs katasztrófát okozott. 
 
 
 
Hogy hasonló világunkkal ne fordulhasson elő, világszerte folynak a tudományos, szakmai és politikai erőfeszítések. Szűkebb pátriánkban – ezúttal az Európai Unióban – a 2014 -2020 tervezési időszakában a Vidékfejlesztési program számos intézkedése irányul a termőföld ökológiailag megfelelő művelésére, ezen kívül a klímaváltozások mérséklésére is, ami szorosan összefügg a talaj használatával. 
Sajnos, a visszafordíthatatlan környezeti károsodások megállítására, meglehet, még ez sem lesz elegendő. A bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét kutató társulások válságjelentései nyomán a Föld napját kezdeményező D. Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, amely havonta ad ki jelentéseket és évente felhívja a világ országait, hogy a Föld napján emlékezzenek meg a környezeti problémákról, és szervezzenek akciókat a környezet megvédésére.
 
 
 
Jó tudni, hogy a világméretű megmozdulássá vált Föld napján több mint egymilliárd ember vesz részt valamilyen környezeti eseményen ezen a napon, amely az egyetlen esemény, amelyet az egész világon egyszerre ünnepelnek, mindenféle származású, vallású és nemzetiségű emberek.
És mégis – hangzik egyre sűrűbben a figyelmeztetés – egyetlen nap kevés megváltani azt a világot, amely az elkövetkező időszakban óriási kihívásoknak néz elébe. És itt, most talán elég egyetlen, megoldásra váró problémát felemelgetni: nevezetesen azt, hogy 2100-ig – alig egy emberöltőn belül! – szinte teljesen ki kell vonni a forgalomból a fosszilis tüzelőanyagokat (szén, kőolaj, földgáz), ha az emberiség el akarja kerülni az 5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést, ami ugyancsak végzetes következményekkel járna.  Erre, vagyis a közös cselekvésre, talán utolsó esély idén december, amikor Párizsban 196 országot érintő ENSZ-klímakonferenciát szerveznek, melyen a világ vezetői, a civil társadalom közösen kell megoldásokat találjanak az éghajlatváltozás problémájára.
 
Nem könnyű, de nem is lehetetlen.
Addig viszont megszívlelendő az az interneten terjedő kezdeményezés, hogy 2015. április 22-től legyen minden héten Föld napja. 
„Rajtad a sor, a változás Te magad légy”.
 
Fotók: green-report.ro