November 20, 2018

Valláskritikus mémek és reformátorok karikatúrája

Igaz ugyan, hogy ebben az évben az unitárius egyház ünnepli alapításának kerek évfordulóját és a reformátusok már 501 évesek, de ettől még érdekes dolgok hangzottak el Koinónia kiadó kettős könyvbemutatóján, ahol az egyik tárgy Glenn S. Shunshine Reformáció fotelteológusoknak című könyve volt, a másik pedig Nick Page, A kereszténység majdnem tévedhetetlen története. Előbbi szaklektorával, Adorján Kálmánnal valamint fordítójával, Telegdi-Csetri Áronnal és utóbbi fordítójával, Jakab-Benke Nándor filmes szakemberrel Zágoni Balázs, a Kiadó vezetője beszélgetett.

Fotó: facebook.com/koinoniakiado

Vegyük előbb Shunshine könyvét. Zágoni Balázs elmondta, hogy korábban részt vett a szerző egy előadásán, ami annyira lenyűgözte, hogy nem kételkedett abban, hogy a könyv, amit írt egy tartalmas és élvezetes olvasmány lenne, ezért a lefordítása, illetve kiadása mellett döntöttek. Az ajánló szerint közérthetőségre törekedve, de korántsem „szájbarágósan” követi a reformáció történelmét. Úgy szemlélteti a világrengető változást előidéző egyházi-politikai kontextust, hogy közben egyértelművé teszi: szükségszerű és elkerülhetetlen volt a robbanás, amely végül megváltoztatta Európa történelmét, és bizonyította a katolikus egyház kudarcát. De kinek szól? Csak reformátusoknak? A fotelteológusoknak? És kik ők? Nem szakteológusok és nem is a passzív befogadók. Inkább azok a hívő emberek akik elgondolkodnak az autenticitásukon. Az egyes fejezetek végén található kérdésfelvetések pedig elmélkedésre sarkallják a fiatal olvasókat. Is.

Fotó: facebook.com/koinoniakiado

A következő könyv Nick Page A kereszténység majdnem tévedhetetlen története, amiről a fordítóját Jakab-Benke Nándort kérdezte Zágoni Balázs. Megtudtuk, hogy a fordítás főként az alliterációk és szóviccek miatt. Az utóbbiakat mivel majdnem lehetetlen lefordítani ezért Jakab-Benke Nándor inkább újakat írt helyettük. Olyan nem mindennapi kérdésekre kaphatunk választ, hogy Jézus tényleg rokon volt a tanítványainak felével? Ki találta fel a kiközösítést? Honnan származik a hét halálos főbűn? Hogyan vezetett a nadrág feltalálása Róma elestéhez? És hogy van az, hogy a keresztények évszázadok óta nem veszik a lapot? A könyv bulvárszerűen írja le a Bibliát, a fordító szerint „ajánlott ateistáknak is, mert még több mocskos dolgot megtudhatnak a kereszténységről” ugyanakkor történelmi könyvként is olvasható. Kiderül belőle például, hogy miért nem mehetnénk Aranyszájú Szt. Jánossal sörözni, és Lutherrel miért igen, meg hogy Szent Pállal nem érdemes, mert valószínűleg kocsmai verekedést okozna. Mindemellett nem kétségbe vonja, hanem elismeri az egyház esendőségét.

 

Szász Z. Zsolt

November 17, 2019

Vera: a szeretet és titok könyve

Grecsó Krisztiánt senkinek sem kell bemutatni. Ugyanez elmondható az író új könyvéről is. A Vera életműben való elhelyezése azonban két táborra osztja az olvasókat. Van, aki tipikus Grecsó-regénynek tartja, mások viszont úgy vélik, az író itt megválik eddig jólbevált receptjétől. A megtévesztő talán, hogy egy kislányt helyez a történet középpontjába, holott eddig felnőtt férfiak szemszögéből […]

November 17, 2019

Jack Cole dalai – részlet

Kovács András Ferenc 1988 és 1995 között, nagyszerű szerepjátékot vállalva, dalok formájában adta közre Jack Cole amerikai költő negyven versét, amelyeket kötetben való megjelenésük után az akkor még színinövendék Fazekas Ernő, Márton Lóránt és Nagy Csongor megzenésítve, egyetlen estébe sűrítve, előadott. Több mint húsz év után, a költő 60. születésnapja tiszteletére, a három színész a […]

November 17, 2019

Markó Béla: A könyves város

Néhány esztendővel a diktatúra bukása előtt Romániában megtiltották számos erdélyi város magyar nevének használatát a sajtóban. Így aztán azok az újságírók, akik nem voltak hajlandók Nagyváradot magyar szövegben Oradeaként emlegetni, úgy írták körül, hogy a „pece-parti Párizs”, ami egy száraz tudósításban eléggé furcsán hangzott, de jól tudták az olvasók is, miről van szó. Kolozsvárt sem […]