November 15, 2012

Tárt kapuk a könyvvásáron

A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár tizennyolcadik és egyben eddigi legünnepélyesebb megnyitójára került sor 10 órától a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Nagytermében. A három napos rendezvény során több mint 100 kiadó, 8000 könyvcím, több mint 50 rendezvény várja a könyvbarátokat.

Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke megnyitó beszédében a vásár Marosvásárhely kulturális életében betöltött szerepét hangsúlyozta. „Mint minden ember, aki álmodik és remél, igyekeztem mindent megtenni annak érdekében, hogy Marosvásárhelyt megajándékozzam egy színvonalas könyves rendezvénnyel” – idézte fel a vásár szervezésének állandó célját Káli. Hangsúlyozta, a vásár Marosvásárhely könyvbarát közönségének köszönheti azt, hogy nagykorúvá válhatott. „A vásár kezdetleges célja az volt, hogy a régió könyvbarátainak bemutassuk az európai könyvnyomtatás színvonalát, a kiadókat pedig hozzásegítsük ahhoz, hogy felzárkózzanak ehhez” – hangsúlyozta Káli Király István, aki megjegyezte, „a rutinvakság bűnébe estünk, ezért úgy éreztük, hogy újítanunk kell. Ezért kerestük meg a Marosvásárhelyi Kulturális Központ fiatal csapatát, hogy segítsenek a vásár megszervezésében. Ebben a közösségben méltó társakra találtunk. Köszönöm nekik és mindazoknak, akik segítettek abban, hogy ez a vásár létezzen, virágozzék és a jövőben is csillapíthassa a marosvásárhelyiek kultúraéhségét”.
„Mi színházi emberek, ti könyvkiadók, és ti olvasók mind romantikus lelkek vagyunk, vagytok, hisz ezek a tevékenységek egyesek számára, minden pozitívumuk ellenére egy letűnt kort idéznek” – fogalmazott beszédében Gáspárik Attila, a könyvvásár házigazdája. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója felidézte azokat az időket, „amikor még nadrágszárban csempésztük be a könyveket az országba”. Hangsúlyozta, az a fajta testiség, az a fajta intim kapcsolat, amelynek során az ember kapcsolatba kerül a könyvvel, megismételhetetlen. Az igazgató elmondta, amíg a városnak nem lesznek színvonalas kiállítótermei, a színház ajtaja mindig nyitva áll az ilyen kezdeményezések előtt.

 

 

A vásár egyik újdonsága, hogy a szervezők szellemi védnököt választottak – ezt a szerepet idén a Látó című szépirodalmi folyóirat tölti be, amelynek nevében Kovács András Ferenc, a lap főszerkesztője beszélt a vásár megnyitóján.  „Lényegesnek tartom, hogy valamiféleképpen megtaláljuk önmagunkat a szavakban, minden olvasó megtalálja egy ugrásban a könyvét, a könyvében a versét, a novelláját, az esszéjét” – jelentette ki Kovács András Ferenc, aki azt is hangsúlyozta, nem kíván semmi okosságot mondani, hisz „semmit nem tudunk a könyvről, a könyv tud rólunk, ha olvassuk”.

Lassan hagyománnyá válik, hogy a könyvvásár alkalmával a Romániai Magyar Könyves Céh életmű díjat ad át, az erdélyi kiadókat tömörítő szervezet idén Jánosházy György költőt, műfordítót tüntette ki, akiről Markó Béla költő mondott méltató beszédet. „Alapvetően, természetesen jó értelemben véve egy korszerűtlen ember, egy korszerűtlen költő. A céh egy korszerűtlen művet és embert mutat fel nekünk. Azt a 91 éves embert, aki tudásom szerint világéletében éppen olyan korszerűtlen ember volt, mint Shakespeare” – fogalmazott laudációjában a költőtárs.
„Arra bátorít ez az életműdíj, hogy kilencven évvel a vállamon az utolsó leheletig folytassam korszerűtlenségem” – fogalmazott Jánosházy György, az életműdíj átvételekor.

 

Az elmúlt évek hagyományához híven Szép Könyv díjat idén is három kategóriában osztották ki. A gyerekkönyvek kategóriában a Koinónia Kiadó kiadványát, Balázs Imre József Blanka birodalma című könyvét díjazták. A szépirodalmi kategória nyertese a Bookart Kiadó Piero Bianconi Családfa című műve. A művészeti album kategóriában pedig Könyv, grafika, könyvművészet Erdélyben (1919–2011) című Kriterion kiadvány bizonyult a legszebbnek.
 

Fotók: Rab Zoltán

November 17, 2019

Vera: a szeretet és titok könyve

Grecsó Krisztiánt senkinek sem kell bemutatni. Ugyanez elmondható az író új könyvéről is. A Vera életműben való elhelyezése azonban két táborra osztja az olvasókat. Van, aki tipikus Grecsó-regénynek tartja, mások viszont úgy vélik, az író itt megválik eddig jólbevált receptjétől. A megtévesztő talán, hogy egy kislányt helyez a történet középpontjába, holott eddig felnőtt férfiak szemszögéből […]

November 17, 2019

Jack Cole dalai – részlet

Kovács András Ferenc 1988 és 1995 között, nagyszerű szerepjátékot vállalva, dalok formájában adta közre Jack Cole amerikai költő negyven versét, amelyeket kötetben való megjelenésük után az akkor még színinövendék Fazekas Ernő, Márton Lóránt és Nagy Csongor megzenésítve, egyetlen estébe sűrítve, előadott. Több mint húsz év után, a költő 60. születésnapja tiszteletére, a három színész a […]

November 17, 2019

Markó Béla: A könyves város

Néhány esztendővel a diktatúra bukása előtt Romániában megtiltották számos erdélyi város magyar nevének használatát a sajtóban. Így aztán azok az újságírók, akik nem voltak hajlandók Nagyváradot magyar szövegben Oradeaként emlegetni, úgy írták körül, hogy a „pece-parti Párizs”, ami egy száraz tudósításban eléggé furcsán hangzott, de jól tudták az olvasók is, miről van szó. Kolozsvárt sem […]