November 18, 2018

Szabadversek a szembenézés szükségszerűségéről

Több szonettkönyv után 2016-ban jelent meg Markó Béla közélet fele forduló Kerítés című kötete, idén pedig a Bocsáss meg, Ginsberg, amelyet a 24. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron is bemutattak.

A kötet egy kortárs, kötetlen és szabad versek halmaza, amely önéletrajzi fogantatású, nagyrészt a gyermekkori élményekből beemelt szövegekből áll össze. Markó Béla az elmúlt 6-7 évben kezdett el komolyabban foglalkozni a szabadversekkel, ugyanis, mint mondja, mást lehet kifejezni a szonett mérnökien precíz formájában és mást egy szabadversben. A költő szerint teljesen amúgy sem szabad a szabad vers sem, viszont jóval több teret enged epikusabb részeknek, mint egy kötöttebb forma.

Fotó: Barbócz Zsolt

A címadó generációs vers, amely megidézi Ginsberg Üvöltés című opuszát, magával a politikai státusszal szemben is kritikát fogalmaz meg. A költő beszél nekünk egy bizonyos többletfelelősségről, ami még a rendszerváltás előtti időkben jellemezte az irodalmat és a költészetet. Ekkor az irodalom közösségi vállalás volt. Sokan más-más okokból viszont olyannyira elhallgattak, hogy utána többet nem írtak verset. Ilyen volt Székely János, aki 1972-ben azt nyilatkozta, hogy meghalt a költészet. Markó Bélával a kötetet kiadó Kalligram vezetője beszélgetett. Mészáros Sándor szerint a rengeteg közlési lehetőség miatt bekövetkezett a közepes költők felkapása, amihez erősen kapcsolható az irodalmi szerkesztők gyávasága és az, hogy közölni már szinte túl egyszerű. Ide tartozik az a meglátása is, hogy a fiatal költők nem megszakítani, hanem folytatni akarják az elődeik útját, miközben inkább új dolgokat – egy ismeretlen területet kellene keresniük.

Fotó Barbócz Zsolt

Vajon hány költő lakozik Markó Bélában? – kérdezhetnénk, hisz a Bocsáss meg, Ginsberg versei merőben más stílusúak az eddigieknél. Markó azonban abban bízik, hogy a stílus- és hangnemváltás ellenére az olvasók látnak. Ggondolkodott-e Markó a prózaíráson. Állítása szerint önéletrajzi prózára érez késztetést, viszont fiktív szövegekre nincs igénye, sőt nem is tud olyat írni. folytonosságot a költészetében.

Vass Márton

November 17, 2019

Vera: a szeretet és titok könyve

Grecsó Krisztiánt senkinek sem kell bemutatni. Ugyanez elmondható az író új könyvéről is. A Vera életműben való elhelyezése azonban két táborra osztja az olvasókat. Van, aki tipikus Grecsó-regénynek tartja, mások viszont úgy vélik, az író itt megválik eddig jólbevált receptjétől. A megtévesztő talán, hogy egy kislányt helyez a történet középpontjába, holott eddig felnőtt férfiak szemszögéből […]

November 17, 2019

Jack Cole dalai – részlet

Kovács András Ferenc 1988 és 1995 között, nagyszerű szerepjátékot vállalva, dalok formájában adta közre Jack Cole amerikai költő negyven versét, amelyeket kötetben való megjelenésük után az akkor még színinövendék Fazekas Ernő, Márton Lóránt és Nagy Csongor megzenésítve, egyetlen estébe sűrítve, előadott. Több mint húsz év után, a költő 60. születésnapja tiszteletére, a három színész a […]

November 17, 2019

Markó Béla: A könyves város

Néhány esztendővel a diktatúra bukása előtt Romániában megtiltották számos erdélyi város magyar nevének használatát a sajtóban. Így aztán azok az újságírók, akik nem voltak hajlandók Nagyváradot magyar szövegben Oradeaként emlegetni, úgy írták körül, hogy a „pece-parti Párizs”, ami egy száraz tudósításban eléggé furcsán hangzott, de jól tudták az olvasók is, miről van szó. Kolozsvárt sem […]