November 18, 2018

Szabadversek a szembenézés szükségszerűségéről

Több szonettkönyv után 2016-ban jelent meg Markó Béla közélet fele forduló Kerítés című kötete, idén pedig a Bocsáss meg, Ginsberg, amelyet a 24. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron is bemutattak.

A kötet egy kortárs, kötetlen és szabad versek halmaza, amely önéletrajzi fogantatású, nagyrészt a gyermekkori élményekből beemelt szövegekből áll össze. Markó Béla az elmúlt 6-7 évben kezdett el komolyabban foglalkozni a szabadversekkel, ugyanis, mint mondja, mást lehet kifejezni a szonett mérnökien precíz formájában és mást egy szabadversben. A költő szerint teljesen amúgy sem szabad a szabad vers sem, viszont jóval több teret enged epikusabb részeknek, mint egy kötöttebb forma.

Fotó: Barbócz Zsolt

A címadó generációs vers, amely megidézi Ginsberg Üvöltés című opuszát, magával a politikai státusszal szemben is kritikát fogalmaz meg. A költő beszél nekünk egy bizonyos többletfelelősségről, ami még a rendszerváltás előtti időkben jellemezte az irodalmat és a költészetet. Ekkor az irodalom közösségi vállalás volt. Sokan más-más okokból viszont olyannyira elhallgattak, hogy utána többet nem írtak verset. Ilyen volt Székely János, aki 1972-ben azt nyilatkozta, hogy meghalt a költészet. Markó Bélával a kötetet kiadó Kalligram vezetője beszélgetett. Mészáros Sándor szerint a rengeteg közlési lehetőség miatt bekövetkezett a közepes költők felkapása, amihez erősen kapcsolható az irodalmi szerkesztők gyávasága és az, hogy közölni már szinte túl egyszerű. Ide tartozik az a meglátása is, hogy a fiatal költők nem megszakítani, hanem folytatni akarják az elődeik útját, miközben inkább új dolgokat – egy ismeretlen területet kellene keresniük.

Fotó Barbócz Zsolt

Vajon hány költő lakozik Markó Bélában? – kérdezhetnénk, hisz a Bocsáss meg, Ginsberg versei merőben más stílusúak az eddigieknél. Markó azonban abban bízik, hogy a stílus- és hangnemváltás ellenére az olvasók látnak. Ggondolkodott-e Markó a prózaíráson. Állítása szerint önéletrajzi prózára érez késztetést, viszont fiktív szövegekre nincs igénye, sőt nem is tud olyat írni. folytonosságot a költészetében.

Vass Márton

November 20, 2018

Valláskritikus mémek és reformátorok karikatúrája

Igaz ugyan, hogy ebben az évben az unitárius egyház ünnepli alapításának kerek évfordulóját és a reformátusok már 501 évesek, de ettől még érdekes dolgok hangzottak el Koinónia kiadó kettős könyvbemutatóján, ahol az egyik tárgy Glenn S. Shunshine Reformáció fotelteológusoknak című könyve volt, a másik pedig Nick Page, A kereszténység majdnem tévedhetetlen története. Előbbi szaklektorával, Adorján […]

November 19, 2018

Gyereknyelven a valós kérdésekről

A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár kiemelt figyelmet fordított a gyerekre, tucatnyi, kizárólag a fiatal olvasónemzedéknek szóló könyv kereste gazdáját a rendezvényen. Volt olyan könyv is azonban, amelynek a szerzőjéhez is szerencséjük volt a gyerekeknek, illetve az őket kísérő felnőtteknek, így első kézből értesülhettek arról, hogy miért az a címe, főszereplője vagy sztorija egy könyvnek. Itt mutatták […]

November 18, 2018

Betűk és dallamok egy helyen

A népszerű közmondás alapján eddig csak a virágokkal kapcsolatban tudhattunk biztosan azt, hogy ki a rossz és ki a jó ember. Egy új kutatásnak köszönhetően azonban úgy tűnik, a könyvek szeretete is árulkodik a személyiségünkről. A londoni Kingston Egyetem kutatói vizsgálatuk során nemrégiben egy érdekes eredményre bukkantak. Kiderült, hogy azok, akik rendszeresen olvasnak, empatikusabbak és […]