November 18, 2018

Szabadversek a szembenézés szükségszerűségéről

Több szonettkönyv után 2016-ban jelent meg Markó Béla közélet fele forduló Kerítés című kötete, idén pedig a Bocsáss meg, Ginsberg, amelyet a 24. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron is bemutattak.

A kötet egy kortárs, kötetlen és szabad versek halmaza, amely önéletrajzi fogantatású, nagyrészt a gyermekkori élményekből beemelt szövegekből áll össze. Markó Béla az elmúlt 6-7 évben kezdett el komolyabban foglalkozni a szabadversekkel, ugyanis, mint mondja, mást lehet kifejezni a szonett mérnökien precíz formájában és mást egy szabadversben. A költő szerint teljesen amúgy sem szabad a szabad vers sem, viszont jóval több teret enged epikusabb részeknek, mint egy kötöttebb forma.

Fotó: Barbócz Zsolt

A címadó generációs vers, amely megidézi Ginsberg Üvöltés című opuszát, magával a politikai státusszal szemben is kritikát fogalmaz meg. A költő beszél nekünk egy bizonyos többletfelelősségről, ami még a rendszerváltás előtti időkben jellemezte az irodalmat és a költészetet. Ekkor az irodalom közösségi vállalás volt. Sokan más-más okokból viszont olyannyira elhallgattak, hogy utána többet nem írtak verset. Ilyen volt Székely János, aki 1972-ben azt nyilatkozta, hogy meghalt a költészet. Markó Bélával a kötetet kiadó Kalligram vezetője beszélgetett. Mészáros Sándor szerint a rengeteg közlési lehetőség miatt bekövetkezett a közepes költők felkapása, amihez erősen kapcsolható az irodalmi szerkesztők gyávasága és az, hogy közölni már szinte túl egyszerű. Ide tartozik az a meglátása is, hogy a fiatal költők nem megszakítani, hanem folytatni akarják az elődeik útját, miközben inkább új dolgokat – egy ismeretlen területet kellene keresniük.

Fotó Barbócz Zsolt

Vajon hány költő lakozik Markó Bélában? – kérdezhetnénk, hisz a Bocsáss meg, Ginsberg versei merőben más stílusúak az eddigieknél. Markó azonban abban bízik, hogy a stílus- és hangnemváltás ellenére az olvasók látnak. Ggondolkodott-e Markó a prózaíráson. Állítása szerint önéletrajzi prózára érez késztetést, viszont fiktív szövegekre nincs igénye, sőt nem is tud olyat írni. folytonosságot a költészetében.

Vass Márton

November 18, 2023

Vida Gábor kapta az Év Szerzője-díjat a vásárhelyi könyvvásáron

Vida Gábor kapta az Év szerzője-díjat a 29. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a Magvető Kiadónál idén tavasszal megjelent Senkiháza című kötetéért. A szerző a Gyarmathy János szobrászművész által készített kisplasztikát és a Communitas Alapítvány jovóltából 1 000 eurónak megfelelő pénzjutalmat vehette át a vásár november 17-i gáláján.  „Vida Gábor az egyik legjobb kortárs magyar író. Fontos […]

November 16, 2023

„Megtörtént dolgokról tudunk-e értelmesen beszélni” – interjú Vida Gáborral

Vida Gábor Senkiháza című, az 1936 és 1946 közötti időszakban játszódó, idén tavasszal megjelent új regénye, ahogy a szerzőtől megszokhattuk, egy ízig-vérig Erdély-történet, amelyben van szerelmi bánat, etnikumok együttélése, realitás és fikció. Az Erdélyi lektűr – amint az alcím jelzi – legszívesebben a természetet járó írójával a regénye születéstörténetéről beszélgettünk. A Senkiháza eseményeinek egyik fő […]

November 16, 2023

Olvasójáték: a könyvről való párbeszéd lehetősége

Jubileumi kiadásához érkezett idén a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár olvasásnépszerűsítő játéka. Az Olvasd el, és játssz velünk! már a kezdetekben „közvetítő szerepre” vállalkozott: megteremteni a könyvről való párbeszéd lehetőségét író és olvasó között. Az adhatás gyönyörűsége az, ami ennek a munkának a szépsége – mondja Makkai Kinga, az olvasójáték főszervezője. Vele beszélgettünk. Ha leltárt kellene készíts […]