November 18, 2018

Mi lesz veled, arisztokrácia?

A 24. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár zárónapján Káli Király István, Kálmán Attila és Sebestyén Mihály beszélgettek két könyv apropóján – Makkai Sándor Egyedül. Bethlen Gábor lelki arca című könyve és a Bizony csoda!, Káli István beszélgetése gróf Bethlen Anikóval. A beszélgetés témája, s talán annak oka is, hogy ezek a könyvek megjelentek az, hogy milyen szerepet tölthet be az arisztokrácia napjainkban. Erre pedig időben Bethlen Gábortól egészen gróf Bethlen Anikóig igyekeznek választ találni.

A beszélgetés elején a kiindulópontot próbálják megkeresni. Miért beszélünk mi erről? És miért pont most? A kötődéseket bogozza össze és ki a három meghívott. Felidézve az elmúlt század emlékeit. Sebestyén Mihály a gyermekkor emlékei mellett egy, a Teleki Tékában talált Bethlen Gábor- levélről mesél. Arról, hogy talán ez volt mindennek az elindítója. Káli Király Istvánban az arisztokráciáról a két lábon járó, esernyőt sétapálcának használó elegancia maradt meg a múltból.

Fotó: Szigeti Szenner Szilárd

Kálmán Attila, felvállalva a történelemtanárok szerepét segít összerakni azokat a darabokat, amiket a könyvek, és a beszélgetőtársak szabadjára engednek. Kik azok a Bethlenek? Mi az arisztokrácia szerepe napjainkban? Mesél az Iktári és Bethlen-i Bethlen családról. Arról, hogy hogyan és hogyan nem voltak rokonok.

Ezt követően Káli Király István Makkai Sándor könyvéről kezd beszélni. Arról, hogy meglepte az, ahogyan Makkai ábrázolja. Meglepte a fejedelem vergődése. Bethlen jellemét abból lehet kiolvasni, hogy túl azon, ami vele történik, ő mégis csak egy dologra összpontosít. A fejedelemségre. Sebestyén Mihály Bethlen küzdelmeiről mesél. A fejedelem szélmalomharcairól. Káli Király István felteszi a kérdést, hogy mi lett volna, ha Bethlen 2013-ban élt volna. Lehetett volna másképp? Vajon csak egy fejedelem kell Erdély autonómiájához? Sebestyén Mihály a 2000-es évek elején lefolytatott Provincia kerekasztal-beszélgetést idézi fel, ahol többek között arra keresték a résztvevők a választ, hogy mi is az az erdélyi érzés. Szerinte Erdélyben olyan különböző érdekcsoportok vannak, amelyek meggátolják Erdély leválását. Függnek Bukaresttől.

Fotó: Szigeti Szenner Szilárd

Kálmán Attila, hogy oldja a beszélgetést, a Bethlen család vélt származásáról beszél. Egy, a családtól származó elmélet szerint a rokonság Szent István király lánytestvéréig, Saroltáig vezethető vissza. Továbbá azt is megemlíti, hogy a két Bethlen ág közötti esetleges rokoni szálakat csak Bethlen Gábor fejedelemségre jutását követően kezdték boncolgatni.

Ezt követően a Bethlenek, és amúgy az arisztokrácia 20. századi szerepének kibeszélésére kerül sor. Sebestyén Mihály a palettára dobja Bethlen István személyét, aki több rétegben is igyekezett betölteni valamilyen közösségvédelmi, összefogó szerepet. Bővebben Romsics Ignác írt róla. Továbbá Teleki Sámuel feleségéről, iktári Bethlen Zsuzsannáról is beszél, mint a szakember „kenyéradója”.

Visszatérünk az arisztokrácia mai szerepéhez. Kálmán Attila szerint beszélhetünk akár vagyonvisszaszerzésekről, vagy elveszett kastélyokról is, de szerinte amire figyelni lehet és kell, az az ember a kastély mögött. Egy úgymond lefejezett társadalmi rétegről beszélünk. Mit tud nyújtani az, aki visszatért? S az aki elment. Bármennyire szépen beszélgetünk is az erdélyi arisztokráciáról, a románság, sőt a magyarság részéről is problematikus a megítélésük. Sebestyén Mihály szerint ennek elsősorban gazdasági oka van. Az eltelt 80 évet egyik fél sem tudja egyik napról a másikra megváltoztatni.

Minden korban megvolt az arisztokrácia érvényesülési lehetősége. Kiemelt feladata az, hogy abban a közösségben, ahol éppen él, tegyen a közösségért. Függetlenül attól, hogy milyen körülmények között él, vagy hogy mennyit őrzött meg a kézzelfogható örökségből. Önmagát meg nem tagadva és egyéniségéből kiindulva képes adni a körülötte levő világnak.

Brassai Eszter

November 17, 2019

Vera: a szeretet és titok könyve

Grecsó Krisztiánt senkinek sem kell bemutatni. Ugyanez elmondható az író új könyvéről is. A Vera életműben való elhelyezése azonban két táborra osztja az olvasókat. Van, aki tipikus Grecsó-regénynek tartja, mások viszont úgy vélik, az író itt megválik eddig jólbevált receptjétől. A megtévesztő talán, hogy egy kislányt helyez a történet középpontjába, holott eddig felnőtt férfiak szemszögéből […]

November 17, 2019

Jack Cole dalai – részlet

Kovács András Ferenc 1988 és 1995 között, nagyszerű szerepjátékot vállalva, dalok formájában adta közre Jack Cole amerikai költő negyven versét, amelyeket kötetben való megjelenésük után az akkor még színinövendék Fazekas Ernő, Márton Lóránt és Nagy Csongor megzenésítve, egyetlen estébe sűrítve, előadott. Több mint húsz év után, a költő 60. születésnapja tiszteletére, a három színész a […]

November 17, 2019

Markó Béla: A könyves város

Néhány esztendővel a diktatúra bukása előtt Romániában megtiltották számos erdélyi város magyar nevének használatát a sajtóban. Így aztán azok az újságírók, akik nem voltak hajlandók Nagyváradot magyar szövegben Oradeaként emlegetni, úgy írták körül, hogy a „pece-parti Párizs”, ami egy száraz tudósításban eléggé furcsán hangzott, de jól tudták az olvasók is, miről van szó. Kolozsvárt sem […]