November 18, 2018

Mi lesz veled, arisztokrácia?

A 24. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár zárónapján Káli Király István, Kálmán Attila és Sebestyén Mihály beszélgettek két könyv apropóján – Makkai Sándor Egyedül. Bethlen Gábor lelki arca című könyve és a Bizony csoda!, Káli István beszélgetése gróf Bethlen Anikóval. A beszélgetés témája, s talán annak oka is, hogy ezek a könyvek megjelentek az, hogy milyen szerepet tölthet be az arisztokrácia napjainkban. Erre pedig időben Bethlen Gábortól egészen gróf Bethlen Anikóig igyekeznek választ találni.

A beszélgetés elején a kiindulópontot próbálják megkeresni. Miért beszélünk mi erről? És miért pont most? A kötődéseket bogozza össze és ki a három meghívott. Felidézve az elmúlt század emlékeit. Sebestyén Mihály a gyermekkor emlékei mellett egy, a Teleki Tékában talált Bethlen Gábor- levélről mesél. Arról, hogy talán ez volt mindennek az elindítója. Káli Király Istvánban az arisztokráciáról a két lábon járó, esernyőt sétapálcának használó elegancia maradt meg a múltból.

Fotó: Szigeti Szenner Szilárd

Kálmán Attila, felvállalva a történelemtanárok szerepét segít összerakni azokat a darabokat, amiket a könyvek, és a beszélgetőtársak szabadjára engednek. Kik azok a Bethlenek? Mi az arisztokrácia szerepe napjainkban? Mesél az Iktári és Bethlen-i Bethlen családról. Arról, hogy hogyan és hogyan nem voltak rokonok.

Ezt követően Káli Király István Makkai Sándor könyvéről kezd beszélni. Arról, hogy meglepte az, ahogyan Makkai ábrázolja. Meglepte a fejedelem vergődése. Bethlen jellemét abból lehet kiolvasni, hogy túl azon, ami vele történik, ő mégis csak egy dologra összpontosít. A fejedelemségre. Sebestyén Mihály Bethlen küzdelmeiről mesél. A fejedelem szélmalomharcairól. Káli Király István felteszi a kérdést, hogy mi lett volna, ha Bethlen 2013-ban élt volna. Lehetett volna másképp? Vajon csak egy fejedelem kell Erdély autonómiájához? Sebestyén Mihály a 2000-es évek elején lefolytatott Provincia kerekasztal-beszélgetést idézi fel, ahol többek között arra keresték a résztvevők a választ, hogy mi is az az erdélyi érzés. Szerinte Erdélyben olyan különböző érdekcsoportok vannak, amelyek meggátolják Erdély leválását. Függnek Bukaresttől.

Fotó: Szigeti Szenner Szilárd

Kálmán Attila, hogy oldja a beszélgetést, a Bethlen család vélt származásáról beszél. Egy, a családtól származó elmélet szerint a rokonság Szent István király lánytestvéréig, Saroltáig vezethető vissza. Továbbá azt is megemlíti, hogy a két Bethlen ág közötti esetleges rokoni szálakat csak Bethlen Gábor fejedelemségre jutását követően kezdték boncolgatni.

Ezt követően a Bethlenek, és amúgy az arisztokrácia 20. századi szerepének kibeszélésére kerül sor. Sebestyén Mihály a palettára dobja Bethlen István személyét, aki több rétegben is igyekezett betölteni valamilyen közösségvédelmi, összefogó szerepet. Bővebben Romsics Ignác írt róla. Továbbá Teleki Sámuel feleségéről, iktári Bethlen Zsuzsannáról is beszél, mint a szakember „kenyéradója”.

Visszatérünk az arisztokrácia mai szerepéhez. Kálmán Attila szerint beszélhetünk akár vagyonvisszaszerzésekről, vagy elveszett kastélyokról is, de szerinte amire figyelni lehet és kell, az az ember a kastély mögött. Egy úgymond lefejezett társadalmi rétegről beszélünk. Mit tud nyújtani az, aki visszatért? S az aki elment. Bármennyire szépen beszélgetünk is az erdélyi arisztokráciáról, a románság, sőt a magyarság részéről is problematikus a megítélésük. Sebestyén Mihály szerint ennek elsősorban gazdasági oka van. Az eltelt 80 évet egyik fél sem tudja egyik napról a másikra megváltoztatni.

Minden korban megvolt az arisztokrácia érvényesülési lehetősége. Kiemelt feladata az, hogy abban a közösségben, ahol éppen él, tegyen a közösségért. Függetlenül attól, hogy milyen körülmények között él, vagy hogy mennyit őrzött meg a kézzelfogható örökségből. Önmagát meg nem tagadva és egyéniségéből kiindulva képes adni a körülötte levő világnak.

Brassai Eszter

November 20, 2018

Valláskritikus mémek és reformátorok karikatúrája

Igaz ugyan, hogy ebben az évben az unitárius egyház ünnepli alapításának kerek évfordulóját és a reformátusok már 501 évesek, de ettől még érdekes dolgok hangzottak el Koinónia kiadó kettős könyvbemutatóján, ahol az egyik tárgy Glenn S. Shunshine Reformáció fotelteológusoknak című könyve volt, a másik pedig Nick Page, A kereszténység majdnem tévedhetetlen története. Előbbi szaklektorával, Adorján […]

November 19, 2018

Gyereknyelven a valós kérdésekről

A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár kiemelt figyelmet fordított a gyerekre, tucatnyi, kizárólag a fiatal olvasónemzedéknek szóló könyv kereste gazdáját a rendezvényen. Volt olyan könyv is azonban, amelynek a szerzőjéhez is szerencséjük volt a gyerekeknek, illetve az őket kísérő felnőtteknek, így első kézből értesülhettek arról, hogy miért az a címe, főszereplője vagy sztorija egy könyvnek. Itt mutatták […]

November 18, 2018

Betűk és dallamok egy helyen

A népszerű közmondás alapján eddig csak a virágokkal kapcsolatban tudhattunk biztosan azt, hogy ki a rossz és ki a jó ember. Egy új kutatásnak köszönhetően azonban úgy tűnik, a könyvek szeretete is árulkodik a személyiségünkről. A londoni Kingston Egyetem kutatói vizsgálatuk során nemrégiben egy érdekes eredményre bukkantak. Kiderült, hogy azok, akik rendszeresen olvasnak, empatikusabbak és […]