November 12, 2012

Mácsai: Örkény történeteit őrzöm

 

– Miért éppen Örkény életére esett a választás?

Ő volt az én fiatal korom élő klasszikusa, akit az különböztetett meg más élő klasszikusoktól, hogy olvastuk, mert értettük, vagy legalábbis érteni véltük. Később rendeztem darabjait, de még ez sem volt különös kapcsolat. Aztán, mikor a levelezése, illetve annak egy része megjelent, én rendeztem a könyvbemutatót. Ennek a hangulata merőben eltért a könyvbemutatók szokásos, illedelmes hangulatától: miközben olvastuk a leveleket, nem lehetett nem észrevenni a közönség lelkesedését, a színházi hőfokot. Akkor éreztem meg, hogy Örkény privát, önmagáról szóló szövegeivel is lehetne valamit kezdeni színpadon. 

– Hogyan jött létre az „Azt meséld el, Pista”? Milyen forrásokból, szövegekből táplálkozott a próbafolyamat?

Összegereblyéztem minden, egyes szám első személyben írt szövegét. Volt ebben levél, napló, interjú, szépprózai részletek, sőt, a család által rendelkezésemre bocsátott magnószalagok is. Így létrejött egy sok száz oldalas szövegfolyam, amit Bereményi Gézával húztunk két órásra, közel ötven oldal maradt meg.

 

 

– Mi a célja az előadásnak, miért állította színpadra?

A cél egyszerű, azért, hogy ezek a történetek ne felejtődjenek el.

– A színpadon egy ülőalkalmatosság és egy színész. Miért ez a minimalizmus? Mivel igyekszik fenntartani a nézők figyelmét?

Elég ehhez Örkény szövege. Én nem vagyok álszerény, biztos passzol az alkatomhoz a szöveg, biztos jól is mondom el, de higgye el, ez az ötszáz előadáson is túl lévő széria nem rajtam múlik, hanem a szövegen. Egy tipikus huszadik századi magyar élet, mindenki apja – nagyapja – dédapja: de káprázatos, egyedi optikával. Én azt hiszem, ennek a színpadi sikernek az oka a műfaj: a mesélés. Ősi drámai műnem ez, csak most újra felfedeztük, elővettük. Aztán már csak ez a szöveg kellett. 

– A néző Örkénnyel találkozik az előadás során vagy Mácsai Pállal?

Jó kérdés. Az a válaszom, amit Bereményi írt tizenhat évvel ezelőtt az ajánlóba: „ezen az estén az író a színész testét ölti magára”. (Pálffy Zsófia)

November 17, 2019

Vera: a szeretet és titok könyve

Grecsó Krisztiánt senkinek sem kell bemutatni. Ugyanez elmondható az író új könyvéről is. A Vera életműben való elhelyezése azonban két táborra osztja az olvasókat. Van, aki tipikus Grecsó-regénynek tartja, mások viszont úgy vélik, az író itt megválik eddig jólbevált receptjétől. A megtévesztő talán, hogy egy kislányt helyez a történet középpontjába, holott eddig felnőtt férfiak szemszögéből […]

November 17, 2019

Jack Cole dalai – részlet

Kovács András Ferenc 1988 és 1995 között, nagyszerű szerepjátékot vállalva, dalok formájában adta közre Jack Cole amerikai költő negyven versét, amelyeket kötetben való megjelenésük után az akkor még színinövendék Fazekas Ernő, Márton Lóránt és Nagy Csongor megzenésítve, egyetlen estébe sűrítve, előadott. Több mint húsz év után, a költő 60. születésnapja tiszteletére, a három színész a […]

November 17, 2019

Markó Béla: A könyves város

Néhány esztendővel a diktatúra bukása előtt Romániában megtiltották számos erdélyi város magyar nevének használatát a sajtóban. Így aztán azok az újságírók, akik nem voltak hajlandók Nagyváradot magyar szövegben Oradeaként emlegetni, úgy írták körül, hogy a „pece-parti Párizs”, ami egy száraz tudósításban eléggé furcsán hangzott, de jól tudták az olvasók is, miről van szó. Kolozsvárt sem […]