Vitorla-ének. Fiatal költők antológiája „Újratöltve” 1967–2017

Megvásárolom

Az „újratöltött” Vitorla-ének nem kíván szokványos emlékkönyv lenni. Eredeti formájában újraközli ugyan a bukaresti Ifjúsági Könyvkiadónál 1967-ben megjelent antológia teljes szövegét – beleértve Lászlóffy Aladár szerkesztői bevezetőjét és a szerzőket ismertető életrajzi adatokat is –, de egyszersmind továbbköveti az ötven évvel ezelőtti szerzők életpályáját, munkásságát, és – ahol ez lehetséges – jellegzetes mutatványt kínál fel az olvasónak az illetők későbbi irodalmi/tudományos alkotásaiból.
A könyv gyakorlatilag választ kíván adni arra az akkoriban megfogalmazott, logikus következtetésre, hogy egy hasonló jellegű antológia nem jelent törvényszerűen belépőjegyet szerzőinek az irodalomba. A szerzőnkénti szembesítés, a pályaívek esetenkénti meghosszabbítása a fél évszázad elteltét jelző újabb antológiában némileg igazolni látszik a könyv valamikori fogadtatását köszöntő optimista hangokat, mintegy jelezve, hogy a fiatal költők elé állított mesterséges zsilipek felemelése adott korszakban törvényszerűen hozzájárult az erdélyi irodalom megújulásához, az ekként jelentkező irodalmi utánpótlás megméretkezéséhez.





További hasonló könyvek


Vaskenyéren

Mint minden jó történelmi regény, a Vaskenyéren cselekménye is kétféle elemből épül fel. Az egyik a történelmi tények, nagy események, kikristályosodott legendák feldolgozása, a másik pedig az így kínált keretet kitöltő írói fantázia, mely a sivár, sokszor szűkszavú adatokba életet visz. Torockó múltját a vasbányászat határozza meg. Neve a szláv toroszk (vaskő) szóból fejlődhetett ki. […]

Amikor hazajössz

„Írásai finom, hosszan lecsengő, elegáns tárcák, jó olvasni őket, jó elgondolkozni rajtuk utána.” (Dragomán György)

A Spanyolok Mexicóba

A 18. század utolsó évtizede elején különleges történelmi vitadrámát írt Erdély kancellárjának tudós fia, könyv- és ásványgyűjtő, később a jénai Mineralógiai Társaság első elnöke, ifjú gróf Teleki Domokos (1774–1798). Egy ilyen, a múlthoz kérdezve közelítő színmű megírása komoly történelmi, antropológiai, sőt politikafilozófìai felkészülést igényelt, s azon, hogy kiadását a cenzor lényeges változtatások után javasolta, nem […]