Vaskenyéren



Megvásárolom

Mint minden jó történelmi regény, a Vaskenyéren cselekménye is kétféle elemből épül fel. Az egyik a történelmi tények, nagy események, kikristályosodott legendák feldolgozása, a másik pedig az így kínált keretet kitöltő írói fantázia, mely a sivár, sokszor szűkszavú adatokba életet visz.
Torockó múltját a vasbányászat határozza meg. Neve a szláv toroszk (vaskő) szóból fejlődhetett ki. A stratégiailag fontos, sziklás kis völgy és környéke a XII. században vagy legkésőbb a következő század elején az Ákos nemzetség legkeletibb ágának lett az uradalma, nevüket épp innen kapták: Thoroczkay család. A tatárjárás után Aranyosszék határainak ama század végén történt kijelölésekor már figyelembe vették Torockó várát és a családi uradalmat. A hagyomány szerint azonban maga a bányásztelepülés nem tar-tozott a család tulajdonába, ide 1141–1161 között ugyanis II. Géza király felső-ausztriai német bányászokat telepített a vasérc kitermelésére. A bányászoknak adott kiváltságlevél a tatárjáráskor elpusztulván, III. Endre király 1291-ben újabb megerősítő kiváltságlevelet adott ki, melynek állítólagos másolata maradt fenn. A kis bányásztelep a XIV–XV. századtól városként szerepel az oklevelekben, 1590-től külön pecsétje is van. A család és a város közötti viszály több századon át tartott. E küzdelem egyik epizódját eleveníti fel Gyallay regényében.





További hasonló könyvek


Európa magánföldrajza

Igazából családi történetek az utóbbi két századból és Európából, amelyben a szerzőnek szerencséje volt élni, és amelynek históriája kapcsán hivatásszerűen bosszankodik, sajnálkozik, együttérez és bölcs távolságtartás híján ironikusan szeret. Ahogy mondani szokás „más gömb nincs”.

Requiem provincialis

Fényi István Nagykároly mellett, Kaplony községben született 1919. január 10-én, szűkösen élő zsellércsaládban. Az elemi iskolát szülőfalujában, középiskoláit Gyulafehérvárott, majd Nagykárolyban végezte. 1943-ban magyar–francia szakos tanári oklevelet szerzett a kolozsvári egyetem bölcsészkarán. 1946-tól nyugdíjazásáig a magyar irodalom oktatója volt Nagykárolyban. Gimnazistaként már szerepelt a Lantos diákévek (1939) című versantológiában. Verseit kezdetben A Hírnök, a Termés és a […]

A bércre esett fa – Bölöni Farkas Sándor

Mikó Imrének ez a regénye az erdélyi reformkor kiemelkedő személyiségének, Bölöni Farkas Sándornak (1795-1842) életét dolgozza fel. Főhőse az 1848-as forradalmat előkészítő reformkorban, nyugat-európai országokban és az Amerikai Egyesült Államokban tett utazásairól szóló, a maga korában több kiadást megért könyvével (Utazás Észak-Amerikában. 1834), s az akkoriban csak kéziratban terjedt Nyugat-európai utazásokkal (1843) kivételes szerepet játszott […]