Vakondvilág



Megvásárolom

„Költő, esszéíró, történettudományi szakíró” – olvasható róla a lexikonban, de aki az idők folyamán megjelent köteteit ismeri, a szakterületéhez tartozó munkáin kívül az esszé-köteteiben is a költőt érzi. Az írószövetségi debut-díjjal kitüntetett körÉvek (1992), A madárijesztő panaszai (1996), A hetedik törpe (2005) mellett az esszéit, jegyzeteit kötetbe foglaló tempus fugit (1994), vagy a Kanadában töltött években látottakat mérlegre tevő Egy kelet-európai Kanadában (2002, 2008) után, most ismét a költő szólal meg, felfedezve egy olyan világot, amelyről így vall:

“A vakondvilág saját világ. És kisajátított. A vakond által. Egy kicsit olyan, mint az ember világa, mindennel kapcsolatban áll, és mindentől különálló. Egyszerre van fent és lent, csupa pátosz és csupa sebhely.
A vakondvilág egy kicsit vakonvilág is. Mert a vakond nem lát. Alig lát. Soha nem látja, ami közvetlenül az orra előtt van. Vagy ha látja is, nem veszi észre. Mindig máshova néz, máshova vágyik, különc, nem csapatjátékos.
A vakondvilág kaotikus. Csupa összevisszaság. A vakond cél nélkül áskálódik, fárasztó dolgokon töpreng, állandóan halad és állandóan ismétel. De az ismétlései mindig mások. Akár a visszatérései.
A vakondvilág egyhangú. A valóságban és az álomban is. Egyetlen húron játszott szimfónia.
A vakondvilág a földszagú titokzatosság. És színfónia.
Így áll össze ez a kötet. Egyhangon szólóan, vissza-visszatérően és megtorpanóan, mégis, egy sajátos és megismételhetetlen világként. Lakható.”





További hasonló könyvek


Hűség és hűtlenség II.

Dézsi Zoltán regénytrilógiájának második kötete 2020 őszén látott napvilágot. A részben önéletrajzi ihletésű könyvről a következőket írja a szerző: „Számomra az írás egyszerre jelent menedéket és célt adó, éltető erőt. A közélettől távol, szavakkal és gondolatokkal próbálom erősíteni az emberi kitartásba vetett hitemet. Eljön az idő, amikor az önmagát kereső ember mások életében lel kapaszkodóra. […]

A harmadik lélek szabad

Az 1763-as esztendő nyárutóján, titkokkal és félelmekkel terhelten, Margit és Máté együtt kelnek útra Debrecenből Székelyföld felé. Az egyetemet elvégzett fiú szülővárosába igyekszik, hogy ott apja után lelkész váljék belőle, a leány pedig vándor könyvárusként szerencsekönyvekkel, kalendáriumokkal, tudományos munkákkal és legfőképp tiltott kiadványokkal járja a vásárokat. Valódi küldetésüket – a székely önrendelkezés kivívása, valamint egy […]

Requiem provincialis

Fényi István Nagykároly mellett, Kaplony községben született 1919. január 10-én, szűkösen élő zsellércsaládban. Az elemi iskolát szülőfalujában, középiskoláit Gyulafehérvárott, majd Nagykárolyban végezte. 1943-ban magyar–francia szakos tanári oklevelet szerzett a kolozsvári egyetem bölcsészkarán. 1946-tól nyugdíjazásáig a magyar irodalom oktatója volt Nagykárolyban. Gimnazistaként már szerepelt a Lantos diákévek (1939) című versantológiában. Verseit kezdetben A Hírnök, a Termés és a […]