Teleki Sámuel peregrinációs naplója


  • Szerző: Deé Nagy Anikó
  • Kiadó: Kriterion
  • Kiadás éve: 2020
  • Oldalak száma: 132
  • Kategória: Történelem
  • Ár: 49 RON
  • Forgalmazó kiadó: Kriterion

Megvásárolom

A magyar könyv-, könyvtártörténet egyik legjelentősebb alakjának 1759‒1763 közötti európai tanulmányútját ismerheti meg az útinapló olvasója. Ez a négy esztendő Teleki Sámuel számára a felkészülés lehetőségét biztosítja. Kétségtelen, hogy legfontosabb úti célja a tanulás, de személyisége formálódásában igen nagy jelentősége van az élményszerző világlátásnak is. Az sem mellőzendő, hogy a 18–19. század erdélyi politikai, egyházi életében igen fontos szerepet betöltő főúr majdani állami, közhivatali, egyházi feladataira való felkészülést is jelenti a feljegyzésekben megörökített négyéves tanulmányút. És a leglényegesebb, hogy közhasználatra szánt könyvtárának, a marosvásárhelyi Teleki Tékának kialakulásáról, a könyvgyűjtés kezdeteiről is sok információt kapunk. A 18. század közepe táján járta be Teleki Sámuel Európa néhány egyetemi városát, tanult, ismeretségeket szerzett. Az útinaplót olvasó bepillantást szerez Svájc, Hollandia, Franciaország korabeli egyetemi életébe, ismerkedhet a Teleki által meglátogatott városok életével, mindennapjaival és nem utolsósorban a felkeresett fejedelmi, főúri udvarokban folyó élettel.





További hasonló könyvek


Erdély püspöke, tudósa és mecénása – Haynald Lajos

A kötet Haynald Lajos, „Erdély szeretett püspöke” emlékét ápolja. Bemutatja Erdélyben kiteljesedő lelkipásztori szolgálatát és a régió társadalmi felemelését szolgáló munkásságát. Egyháztörténészi tevékenysége, politikai szerepvállalása mellett a kötet feltárja Haynald sikerességének hátterét. Életében meghatározók voltak kitűnő iskolái és tanárai. Hitbéli és szakmai előmenetelét a váci és pesti piarista iskolák, valamint az esztergomi évek alapozták meg. […]

Helytörténet és világtörténet

Nyolc tanulmányt tartalmaz a kiadvány, melyek mindegyike megjelent már nyomtatásban, most meg témájuknál fogva kaptak helyet e könyvben. Szó esik benne a székely Orbán ágyúöntő mesterről, aki a törökök hadi erejét tette ütősebbé, meg XVIII. századi székelyföldi pestisjárványok emlékéről, és hogy járt-e a svéd király Udvarhelyen? Szeles János történetíró feljegyzései alapján ír az udvarhelyi bajkeverőkről, […]