Tavasz Váradon

Nagy Andor író és újságíró, Nagyvárad szülötte, ahol ifjú korát élte s ahonnan azoknak a századeleji különös éveknek impresszióit hozta magával, amelyekben egy város és egy zseni izgalmas és csodálatos kifejlődésének lehetett tanúja. A város: Nagyvárad. A zseni: Ady Endre. A fiatal Ady Endrét, a vidéki fiatalembert, a még kezdő költőt a véletlen éppen akkor veti Nagyváradra, amikor ez a város magára eszmél és kezd kibontakozni. S mialatt Nagyvárad kultúrcentrummá, a haladó törekvések városává fejlődik, az alatt Adyból igazi költő lesz, megismerkedik Lédával, aki a Pece-parti Párisból a Szajna-parti Párizsba viszi… A Tavasz Váradon az első regényes életrajz a fiatal Ady Endre életéből: emléket állít egy sajátságos város tűnő fénykorának s a zsenit bámuló utókor kezébe kulcsot ad, hogy rányisson azoknak a ködbevesző éveknek titkaira, szerelmeire és vívódásaira is, amelyek a kölcsönhatások varázsos áramlatában költővé érlelték a fiatal Adyt.





További hasonló könyvek


Lájkolhatatlan

A sepsiszentgyörgyi filmesztéta, művészetpedagógus hagyatékban maradt esszéi, művészeti írásai a szerzőre jellemző módon egyaránt szólnak a szélesebb olvasóközönséghez, illetve elégítenek ki szakmai érdeklődést, sőt, szolgálhatnak akár oktatási segédanyagként. Több anyagban foglalkozik a képiség és a képtelenség fogalmával, a kortárs művészet és a képelmélet fogalmával, virtuális kapcsolatokról, virtuális közösségekről. De akár olyan egyszerű dolgok esztétikai, képi […]

Szemben ülünk, beszélgetünk. Interjúk

A kötet Nagy Miklós Kund utóbbi években készített interjúiból válogat. Beszélgetőtársai a magyar kultúra kiválóságai közül kerülnek ki: Markó Béla, Csíky Boldizsár, Szinyei Merse Anna, Kuti Dénes, Kuti Botond és még sokan mások. Kedvencének, a képzőművészetnek kissé nagyobb figyelmet szentel, de az irodalom, a színház, a zene, a fotóművészet, a szellem, a kreativitás és tehetség […]

Román triptichon

A kötet három írása Lövétei Lázár László műfordítói magánmitológiájában szervesül önmagába csukódó szárnyas oltárrá. „Mindhárom szerző a román prózát megújító nyolcvanas nemzedék tagja. Hogy miből állt ennek a nemzedéknek a »nyelvújítása«, az itt és most teljesen indifferens: számomra igenis az őszinteség volt fontos ezekben a prózákban, az a mód, ahogy vallani tudnak – helyettem is […]