Táncoló kövek



Magányos, önmarcangoló, a keserű tapasztalatokat szívósan maga előtt görgető, verseiben maximálisan kitárulkozó költő Ferencz Imre. Az egykori eszmék, erkölcsi értékek ki­üre­se­dé­se, a kommunizmus sanyargató évtizedei, az annyira várt szép új világ csömörbe, csalódásba fordulása, és mindenekelőtt gyermekkorának kincsesbányája szolgáltatja verseinek legfőbb témáit. Az illúziók szétfoszlása, hamissága, szabadság és kiszolgáltatottság, sivárság és lepusztultság, s e sivár, lepusztult díszletek között a szépség, a hit és a közösség megtartó ereje. És mindezek egy természetes, spontán, az olvasó előtt meztelenre vetkőző, teljesen kitárulkozó, fajtáját, népét, nemzetét (nagyon) szerető művésztől egy nagyon személyes, eszköztelenségében teljesen lecsupaszított, közvetlen és nagyon tárgyilagos nyelven. Költészetében – azt mondhatjuk –, majdhogynem a vers és az élet megfeleltetésére, a látszatok mögötti lecsupaszított lényeg megnevezésére törekszik, mint aki tudja, hogy lehetőségként benne van az életben, a nyelvben a vers, mint fában, márványban a szobor. A költő dolga pedig meglátni, észrevenni, felfigyelni rá, s mintegy a fölösleget lehántva, „kiszabadítani” belőle. A kötetet Siklódy Ferenc grafikus, könyvillusztrátor grafikái teszik teljessé. A képzőművész szerint ritkán van ilyen könnyű dolga az illusztrátornak, ugyanis Ferencz Imre versei rend­kívül kifejezőek képi megfogalmazásukban.





További hasonló könyvek


Világunk járása I–II.

1953-ban járunk. A 24 éves Nicolas Bouvier kétéves utazásra indul barátjával, a grafikus Thierry Vernet-vel. Jugoszlávián keresztül, Görög- és Törökországot érintve Iránba és Afganisztánba szeretnének eljutni. A könyv a fiatalemberek közös munkája: előbbinek az utazás során írt naplója utóbbi rajzaival. „Nicolas Bouvier különös fajtája az író-utazónak. Nemcsak mert svájci létére is megmaradt nomádnak, mintha nyughatatlan […]

Fénylő magnóliák

… felvetődik a legelemibb kérdés: vajon minden úgy történt, ahogy az úgynevezett szemtanúk látták, minden úgy alakult, ahogy sokszor írásba foglalták a halhatatlanok? Nincs egyértelmű felelet, s a történelemnek, bármennyire is hangsúlyozzák, nincs sem tanulsága, sem Ítélőszéke. Ha lenne, akkor ma a józanság, az erkölcs s a belőlük következő ítélet miatt ki kellene hagyni e […]

ki ez az Ipse? legenda

„Az én identitásának magától értetődő egységét három dolog bonthatja meg: az emigráció, az álom és az irodalom.” Hajdú Farkas-Zoltán a -né című sorozatának (A homályban maradás ösztöne, illetve Békebeli 1913 után) most harmadik kötetével jelentkezik, hogy a korábban is feltett kérdéseire újabb válaszlehetőségeket keressen. Ami azonban eddig idegenek levelezése, újságcikkek mögé rejtett játék, találóskérdés volt, […]