Láng Orsolya verseiben beszélgetés van. Nem kell hallgatóznunk, a személyes okok ránk céloznak. De végül megosztható-e az együttlét? A szeretetünk, a két törött felünk, a pontos tévedések, a lábon kihordott meghittség, a szénfekete bírvágy, a csontfehér gyász? Képes-e legalább a költészet visszanyerni belőlük valamit? Talán igen.
A kamaszság nem életkor, hanem léthelyzet: az élet magasan izzó állapota. Félúton levés. Annyira szerettem volna beszélni, de féltem. Ennek nem az volt az oka, hogy a kapcsolatunk ne lett volna elég nyílt és bizalmas, hanem az, hogy vannak dolgok, amiket nagyon nehéz, sőt, majdnem lehetetlen felhozni. A kimondott szavakat már nem lehet visszavonni, a […]
A szörényvári születésű költő, ma Székelykeresztúron élő Szente B. Levente közel három évtizede van jelen írásaival a kulturális sajtóban, antológiákban, továbbá négy verseskötetet és három mesekönyvet publikált. Költészete legújabb kötetében is egy különleges, egyedi világot kínál az olvasónak, méghozzá harminc esztendőt átfogó lírai naplójegyzetek formájában, melyekben a jelen valóságának tükreit is az olvasó elé tartja.
Mikó Imrének ez a regénye az erdélyi reformkor kiemelkedő személyiségének, Bölöni Farkas Sándornak (1795-1842) életét dolgozza fel. Főhőse az 1848-as forradalmat előkészítő reformkorban, nyugat-európai országokban és az Amerikai Egyesült Államokban tett utazásairól szóló, a maga korában több kiadást megért könyvével (Utazás Észak-Amerikában. 1834), s az akkoriban csak kéziratban terjedt Nyugat-európai utazásokkal (1843) kivételes szerepet játszott […]
