Székelyföld története I-III.

Megvásárolom

A Székelyföld története című háromkötetes monográfia a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Haáz Rezső Múzeum közös kiadásában jelent. A közérthető fogalmazású, gazdag illusztrációs anyaggal ellátott kötetek megírásán összesen 22 magyarországi és romániai szerző dolgozott három éven át. Az első kötet (584 old.) a földrajzi viszonyok és a változó közigazgatás kereteinek ismertetése után a kora újkorig, az 1562. évi székely felkelésig követi nyomon a Székelyföld és lakói történetét. A második kötet (736 old.) az osztrák–magyar kiegyezésig tartó három évszázadot tekinti át, a harmadik kötet (860 old.) pedig 1990-ig tárgyalja a térség történetét.





További hasonló könyvek


Egyház, iskola, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok.

A kötet a 2019-ben Egyház, iskola, művelődés című egyháztörténeti konferenciának a tanulmányait tartalmazza. A közölt 29 tanulmány felöleli Erdély és Kárpát-medence protestáns egyháztörténetét, a kora újkortól a jelenkorig. Az tanulmányok tematikája igen változatos: a kötetben általános egyháztörténeti, könyvtörténeti, művelődéstörténeti, teológiatörténeti és művészettörténeti tanulmányok kaptak helyet. A tanulmányok értékét emeli az, hogy a tanulmányok mindegyike alapos […]

Teleki Sámuel peregrinációs naplója

A magyar könyv-, könyvtártörténet egyik legjelentősebb alakjának 1759‒1763 közötti európai tanulmányútját ismerheti meg az útinapló olvasója. Ez a négy esztendő Teleki Sámuel számára a felkészülés lehetőségét biztosítja. Kétségtelen, hogy legfontosabb úti célja a tanulás, de személyisége formálódásában igen nagy jelentősége van az élményszerző világlátásnak is. Az sem mellőzendő, hogy a 18–19. század erdélyi politikai, egyházi […]

Előre, Arz!

Arz Artur Albert (1857–1935) császári és királyi vezérezredes az Osztrák–Magyar Monarchia Vezérkarának utolsó főnöke volt 1917 márciusa és 1918 novembere között. Az erdélyi szász származású tábornok IV. (Boldog) Károly bizalmi embereként ebben a tisztségben Franz Conrad von Hötzendorf tábornagyot követte. Katonai karrierje csúcspontját 1918. november 3-án érte el, amikor az uralkodó főparancsnokká nevezte ki. A […]