Örökhagyók, értékvédők



Cseke Péter negyven évvel ezelőtt szociográfiai riportokkal jelentkezett a Forrás-sorozatban. Egészen 1993-ig ez volt a vezető műfaja, jóllehet már a nyolcvanas évek elejétől jelentkezett irodalomtörténeti dolgozatokkal is. A Korunk-szerkesztés és az egyetemi oktatói munkakör 1990 után „lépés- és léptékváltásra” késztette. A korábbi „terepjárást” – érthető módon – felváltotta a kutatómunka, s ez műfajváltást is eredményezett; sajtótörténeti, irodalomtörténeti és eszmetörténeti kutatásait elsődlegesen tanulmányokban, tanulmánykötetekben publikálta. De mert megszokta, hogy friss kutatásainak eredményeit élményszerűen ossza meg diákjaival, és mert gyakorta vállalt konferenciaelőadásokat, amikor a leletmentő forrás-feltárások bemutatása során az élő szó erejére bízhatta mondandóját, kialakított egy jól felismerhető „köztes műfajt”, amelyik egyrészt az esszé, másrészt a tanulmány irányába mutat. Ez nem meglepő, hiszen már felfedezője, Ruffy Péter is kiemelten szólt arról, hogy szociográfiai riportjain átüt az esszé éleslátása, gondolati gazdagsága. Az idő és az alkalom döntötte el, hogy – 2000 óta – ezek a megszületésükkor filológiai megalapozottságú és élményszerűséget sugárzó írások a tanulmány vagy az esszé formájában nyerjék el a szerző mondandóját erősítő szerepüket. Hogy mennyire tudatos törekvés ez Cseke Péternél, az kiderül egyik előző kötetének, a 2001-es Védjegyeknek a bevezetőjéből is. „Legfőbb ideje – írta –, hogy a 21. század útvesztőivel és csapdahelyzeteivel szembesülve ne engedjük »parciális tudományos üggyé, szűk társadalomtudományi szakterületté változni« a már feltárt közösségi örökséget. Mielőtt végleg az eszme- és irodalomtörténet birtokába kerülne, tegyük lehetővé, hogy éltető szellemi erőtérré válhasson.” Ezen a nyomvonalon halad tovább az Örökhagyók, értékvédők szerzője, kötetében ezt a nézőpontot ajánlja nyomatékosan a figyelmünkbe.





További hasonló könyvek


A legfelső stáció. Szertelen történetek, rendhagyó mesék

Most az Isten Csíkban – ez is lehetne Molnár Vilmos új, kiadónknál megjelenő második könyvének a címe. Humor, filozófiai hajlam, nyelvi furfang, súlyos, balladai hangvétel egyként jellemzi a novelláskötetet, melyen folyamatos „az Isten ujjának” érintése, a nevének, akaratának, nyomainak keresése: Csicsó után a vonaton, gimnazista iskolai fogalmazásban, üres négyzetekben és félve feltett kérdésekben. A legfelső […]

Székely Jeruzsálem – 6. kiadás

Századokon át üldözték a székely szombatosokat, s mire az ezernyolcszázas évek végén a szabad vallásgyakorlás rájuk is érvényessé vált – már csak két székely faluban őrizték a hitet. A huszadik század negyedik évtizedében csupán Bözödújfaluban (a „székely Jeruzsálemben”) élt néhány zsidózó család… Aztán jöttek a zsidótörvények… Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a székely […]