Örmény katolikus templomi berendezések Erdélyben



A 17. század második felében, Erdélyben új hazára lelt örményeknek négy településen sikerült templomot építeniük: Szamosújváron (Armeanopolis – Hayakalak), Erzsébetvároson (Elisabethpolis – Yelisabet’owpolis), Gyergyószentmiklóson (Cowrcov) és Szépvízen (Sibviz).
E templomok előtt állva, berendezésüket szemlélve, csaknem mindenkiben ugyanaz a kérdés merül fel: Mi ebben az örmény? Néhány olvasatlan felirat, néhány „idegen” szent magára vonja a figyelmüket, de azon kívül a magyarországi barokk egyházművészetéből jól ismert megoldásokkal találkozunk.
Milyen értelemben beszélhetünk akkor örmény művészetről Erdélyben? Mit értünk örmény művészeten? Örmény festők munkáit? Vagy örmény megrendelők támogatásával született alkotásokat? Az örmény ikonográfia jellegzetességeit keressük? Kik alkották őket? Miben hasonlítanak és miben térnek el az örmény templomokban található oltárok, festmények, szobrok az erdélyi romai katolikus templomi berendezésektől? Milyen mintákat, előképeket követtek? Hogyan, milyen lépésekben és milyen mértékben ment végbe a latinizáció?
Ezekre a kérdésekre igyekszünk választ adni ebben a könyvben.
Érdemesnek tartottuk kitérni a templomok építéstörténetére is, az épületek bemutatásával pedig igyekeztünk ismertetni azt a liturgikus teret, amelyekbe az általunk részletesen tárgyalt alkotások bekerültek. Ugyancsak érdemesnek tartottuk röviden összefoglalni a képhasználat, a képekhez való viszony kérdéskörét is.





További hasonló könyvek


Elődök nyomában – Kortársak közelében

Az erdélyi/romániai magyar irodalomhoz, egyes írókhoz-költõkhöz kötõdnek ennek a kötetnek a tanulmányai, esszéi, emlékezõ írásai: a kötet elsõ ciklusában Bánffy Miklós, Kós Károly, Reményik Sándor életmûvéhez, Áprily Lajos, Berde Mária, Nyirõ József Tamási Áron pályájának egyes mozzanataihoz, utóéletük viszontagságos történetéhez; a másodikban kortársakhoz – Bajor Andortól, Domokos Gézától és Fodor Sándortól kezdve, Páskándi Gézáig, Szilágyi […]

Orth István

Orth István a maga útját járó, az erdélyi szürrealizmust markáns arcéllel képviselő, sokoldalú képzőművészként tette közismertté a nevét nemcsak itthon, hanem a határokon túl is. Nem csupán egy-két mesterségben jártas (szakdiplomával is igazolhatja, hogy finomkerámiai szakember), gyakorlatban is bizonyította, hogy ért a kályharakáshoz. A teológia elvégzése után segédlelkészként működött, később egyetemi végzettségű grafikusként műemlékvédelmi, restaurátori […]

Beat-nemzedék: A Metropol-sztori

A Metropol olyan jelenség volt, amiről szociológusok, zenetörténészek írhatnának tanulmányokat. Útjuk, pályafutásuk egyedi, ugyanakkor elválaszthatatlan a közegtől, amelyben létrejött. De ez a könyv nem csak a Metropolról szól. Szól olyan fogalmakról, mint a romániai magyar könnyűzene, olyan intézményekről, mint a Siculus fesztivál, s a televízió magyar adása. Szól arról is, hogy erdélyi magyarként miképp sikerült […]