Napraforgó

Megvásárolom

„A műfordítás – különösképpen a versfordítás – ablaknyitás egy olyan világra, melyben még nem volt alkalmunk látogatást tenni. Ismerkedés alkotókkal, akik pontosan olyanok, mint mi magunk – csak éppen egészen másak. A járásuk, a szemük, bőrük színe, kora reggeli és esti szokásaik, öltözékük, szerelmes sóvárgásaik, kardvillogtató elszántságuk, világot átölelő dalolásuk – megszólalásig a mienkre hasonlít. S miután, nekünk köszönhetően, meg is szólal, egészen a mienk is lesz. A magányos fordító testvérre lel, a harcost hirtelen bajtársak veszik körül, kik ugyanazt a harci dalt harsogják más nyelven, ugyanarról a szerelemről dudorásznak csaták után, most már számunkra is érthetően. A versfordítás szerelemre hasonlító vonzalom és feltétel nélküli testvériség jele, a semmihez sem fogható gazdagságé. A legnemesebb, legnagyszerűbb vértelen hódítás, ahogy ezt Illyés Gyula megállapította.” Király László





További hasonló könyvek


Requiem provincialis

Fényi István Nagykároly mellett, Kaplony községben született 1919. január 10-én, szűkösen élő zsellércsaládban. Az elemi iskolát szülőfalujában, középiskoláit Gyulafehérvárott, majd Nagykárolyban végezte. 1943-ban magyar–francia szakos tanári oklevelet szerzett a kolozsvári egyetem bölcsészkarán. 1946-tól nyugdíjazásáig a magyar irodalom oktatója volt Nagykárolyban. Gimnazistaként már szerepelt a Lantos diákévek (1939) című versantológiában. Verseit kezdetben A Hírnök, a Termés és a […]

Amikor hazajössz

„Írásai finom, hosszan lecsengő, elegáns tárcák, jó olvasni őket, jó elgondolkozni rajtuk utána.” (Dragomán György)

Sosem volt cigányország

Az újpesti szegkovács cigánymeséket Bartos Tibor gyújtötte és szerkesztette. A mesék csodálatos dolgokról szólnak, a hercegné-kisasszonyról és a fáraó népének sok csodálatos dolgairól, de tulajdonképpen egy sajátos kultúra igazi gyöngyszemei, mely bár melletünk létezik, nem is ismerjük igazán.