Magyar szó Erdélyben – Visszaemlékezés



Reményik Sándornak A mûhelybõl címû, 1924-ben megjelent kötete egy olyan verset is tartalmaz (Azt mondják… a címe), amelynek címe alatt egy név van ajánlásul: „Weress Margitnak”. A versolvasó ilyen nagy idõtávolból általában átsiklik az ilyesfajta dedikációkon, pedig ez esetben mögötte egy gazdag élet, egy érdekes személyiség rejtõzik.
Hogy ki õ – erre derül fény ebbõl a visszaemlékezésbõl.
Weress Margit Tordán született, magyar–német szakos tanárnõ volt, s az elsõ kisebbségi évek idején Nagyenyeden Áprily Lajosnak tanártársa. Rajta keresztül ismerkedett meg Reményik Sándorral is, s fõképp kettõjük verseit elõadva vált ismertté az épp csak bontakozó erdélyi magyar irodalmi életben. Ennek több mint félszáz levél õrzi a tanúbizonyságát az Áprily- és Reményik-hagyatékban, s mostantól kezdve immár ebben a visszaemlékezésben is, amelyet Áprily biztatására az 1960-as években vetett papírra.
Visszaemlékezéseinek most megjelenõ elsõ kötetében egyelõre csak gyermek- és ifjúkorának évei elevenednek meg: az elsõ világháború elõtti évtizedek tordai világa, egy tisztes polgári életforma, amely gyermekkorában õt is körülölelte, s az elsõ kolozsvári (majd gráci) egyetemi évek, amelyekre már a háború vetette árnyékát.
A további kötetekben, élete fonalát követve, eljutunk majd Budapestre, Nagyenyedre, Segesvárra, Székelyudvarhelyre, ahol az 1950-es évekig tanított a református tanítónõképzõben és a kollégiumban, s részleteiben tárul fel számunkra az a kor, amelyben elõször tudatosult bennünk, hogy milyen sorsdöntõen fontos kisebbségi életünkben a magyar szó Erdélyben.





További hasonló könyvek


Hatvan évvel a magyar forradalom után

Az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulójának hazai rendezvényei sorában az elsők között zajlott le az a konferencia, amelyre Sepsiszentgyörgyön került sor 2016. szeptember 1-2-én, s amelynek előadásait, szerkesztett változatban, ebben a kötetben kapja kézhez az olvasó. Az eddigi ismereteinek új adatokkal és új összefüggések feltárásával gazdagító konferencia első előadója, HORVÁTH MIKLÓS hadtörténész (Budapest) a forradalom […]

A kolozsmonostori konvent fejedelemség kori jegyzőkönyvei I. 1326-1590

Ismeretes, hogy a nagymértékű háborús pusztítás továbbá az államszervezet középkorias jellege következtében a kora újkori Erdély történetének forrásadottságai, a Magyar Királyságéhoz képest is igen mostohák. A fejedelmi levéltár nagyrészt elpusztult, illetve csak töredékei maradtak fent szétszórva többnyire a hiteleshelyi levéltárakban, a váradi káptalan gazdag anyaga pedig a vár török kézre kerülése után semmisült meg. E […]

Cluj-Kolozsvár-Klausenburg 700. Várostörténeti tanulmányok.

Kolozsvár 700 éves születésnapja alkalmából 2016-ban a város szellemi, művelődési és tudományos életében meghatározó szerepet játszó intézmények, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Román Akadémia Erdélyi Tanulmányok Központja egy nagyszabású nemzetközi tudományos konferenciát szervezett Cluj – Kolozsvár – Klausenburg 700 címmel. Jelen kötet az ott elhangzott előadások tekintélyes […]