Magyar szó Erdélyben – Visszaemlékezés



Reményik Sándornak A mûhelybõl címû, 1924-ben megjelent kötete egy olyan verset is tartalmaz (Azt mondják… a címe), amelynek címe alatt egy név van ajánlásul: „Weress Margitnak”. A versolvasó ilyen nagy idõtávolból általában átsiklik az ilyesfajta dedikációkon, pedig ez esetben mögötte egy gazdag élet, egy érdekes személyiség rejtõzik.
Hogy ki õ – erre derül fény ebbõl a visszaemlékezésbõl.
Weress Margit Tordán született, magyar–német szakos tanárnõ volt, s az elsõ kisebbségi évek idején Nagyenyeden Áprily Lajosnak tanártársa. Rajta keresztül ismerkedett meg Reményik Sándorral is, s fõképp kettõjük verseit elõadva vált ismertté az épp csak bontakozó erdélyi magyar irodalmi életben. Ennek több mint félszáz levél õrzi a tanúbizonyságát az Áprily- és Reményik-hagyatékban, s mostantól kezdve immár ebben a visszaemlékezésben is, amelyet Áprily biztatására az 1960-as években vetett papírra.
Visszaemlékezéseinek most megjelenõ elsõ kötetében egyelõre csak gyermek- és ifjúkorának évei elevenednek meg: az elsõ világháború elõtti évtizedek tordai világa, egy tisztes polgári életforma, amely gyermekkorában õt is körülölelte, s az elsõ kolozsvári (majd gráci) egyetemi évek, amelyekre már a háború vetette árnyékát.
A további kötetekben, élete fonalát követve, eljutunk majd Budapestre, Nagyenyedre, Segesvárra, Székelyudvarhelyre, ahol az 1950-es évekig tanított a református tanítónõképzõben és a kollégiumban, s részleteiben tárul fel számunkra az a kor, amelyben elõször tudatosult bennünk, hogy milyen sorsdöntõen fontos kisebbségi életünkben a magyar szó Erdélyben.





További hasonló könyvek


Csillagösvény és göröngyös út. Mítosz és történelem a székelység tudatában

Könyvünk nem tesz pontot a székely eredetkérdésben folyó véget nem érő vitákra, lépésről lépésre követi viszont, miképpen jelenik meg a székelység szkíta–hun eredetének tana a középkori krónikásoknál, hogyan él tovább a reneszánsz és felvilágosodás írástudóinál, erősödik meg a nemzeti romantika virágzása idején, milyen csatornákon szivároghatott át a népi tudatba, hogyan nyilvánul meg a kortárs közhitben.

A kereszténység majdnem tévedhetetlen története

Miért hisznek a keresztények abban, amit tesznek? Mi támasztja alá hitüket? Ki találta ki a kiátkozást? Miért van december 25-én karácsony? – Nick Page sajátos vallástörténete több olvasói rétegnek – az avatatlanoktól a teológusokig – kínál tartalmas olvasnivalót. A regényes, rendkívül humoros, helyenként meglehetősen tiszteletlen hangvételű könyv izgalmas történetet mesél: hogyan lett egy apró szektából […]

Hét és fél nap

A Dobai István-féle „ENSZ-memorandum”-perben 16 évre ítélt Bereczki András közgazdász, a Bolyai Tudományegyetem elõadótanára egy büntetõcellában, s ott is bilincsbe verve eltöltött hét és fél nap alatt visszapergeti addigi életének eseményeit. Ez a kerettörténet, amelyen belül megismerhetjük szilágyzoványi gyermekkorát, diákéveit a zilahi Wesselényi Kollégiumban, részvételét a világháború utolsó szakaszában leventekatonaként, egyetemi éveit a háború után, […]