Magyar hadifoglyok Szibériában



Megvásárolom

Az első világháború, korabeli szóhasználatban: a Nagy Háború galíciai harctereit, majd szibériai–távol-keleti hadifogolytáborait megjárt két tiszt, Szőke Zoltán és Székely Gyula emlékiratát tartja kezében az Olvasó. Mindketten az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében szolgáltak.
Szőke Zoltán annak a nyolc évnek a számára fontos krónikaelemeit rögzítette, amelyeket fiatal katonaként, majd hadifogoly tisztként az orosz lágerekben átélt. Igen érdekesek és tanulságosak azok a feljegyzései, amelyek a foglyok és a helyi civil orosz lakosság közötti kapcsolatokba nyújtanak betekintést. Ezekből a korabeli orosz társadalomról alkothatunk megközelítő képet, de azt is megtudjuk, hogy egyrészt semmilyen ellenségeskedés nem volt tetten érhető a fogva tartó, illetve a fogva tartott országok polgárai között, másrészt pedig – legalábbis az altisztek-tisztek vonatkozásában – teljesen másak voltak a fogva tartási körülmények, mint amilyennel a második világháborús hadifogság esetén/kapcsán találkozunk.
Székely Gyula egyebek mellett arról is beszámol, hogy 1916 tavaszán megismerkedtek egy, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Oroszországba hurcolt magyar férfival, aki több mint 80 éves korára már alig beszélt anyanyelvén, de esténként magyarul imádkozott. Ez a leírás arra enged utalni, hogy az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc vérbe fojtásában kulcsszerepet játszó cári csapatok – a közhiedelemmel/közdilemmával ellentétben – mégiscsak hurcoltak/hurcolhattak magukkal magyar foglyokat. Székely Gyula szemtanúként az 1917. februári
bolsevik puccs nyomán kirobbant oroszországi polgárháború egyes mozzanatairól, vörös katonák garázdálkodásairól, rablásokról, fosztogatásokról, a felborult rendről, a vörösek és a fehérek közötti összecsapásokról is szót ejt.





További hasonló könyvek


Erdély püspöke, tudósa és mecénása – Haynald Lajos

A kötet Haynald Lajos, „Erdély szeretett püspöke” emlékét ápolja. Bemutatja Erdélyben kiteljesedő lelkipásztori szolgálatát és a régió társadalmi felemelését szolgáló munkásságát. Egyháztörténészi tevékenysége, politikai szerepvállalása mellett a kötet feltárja Haynald sikerességének hátterét. Életében meghatározók voltak kitűnő iskolái és tanárai. Hitbéli és szakmai előmenetelét a váci és pesti piarista iskolák, valamint az esztergomi évek alapozták meg. […]

Noi, secuii, și prietenii noștri români. Interviuri și mărturii ale conviețuirii

Simó Márton húsz olyan román vagy vegyes nemzetiségű értelmiségit faggat a megjelent interjúkban, akik megértéssel és rokonszenvvel közelednek a székely társlakókhoz, az ő történelmükhöz, nap mint napi problémáikhoz. A szerző beszélgetőtársai közt található tanár, történész, pap, szociológus, képzőművész, újságíró, mérnök és üzletember, akik többnyire erdélyi románok, de van köztük moldvai és bukaresti is, olyanok, akiket […]

Bibliás ősök sírja fölött állva

A marosvásárhelyi református temetőben nyugvó lelkipásztorok emlékét megörökítő album egy „sorozat” részeként is értékelhető. Csekme István 1988-ban tette közzé a református temetőről szóló munkáját, amelyben a szerző főként a műemlék értékű sírkövek megörökítésére fektette a hangsúlyt. Dr. Kiss Csekme Márta, dr. Péterffy Árpád és Péterffy Attila által összeállított album, amely a marosvásárhelyi református temetőben fellelhető […]