Magyar hadifoglyok Szibériában

Az első világháború, korabeli szóhasználatban: a Nagy Háború galíciai harctereit, majd szibériai–távol-keleti hadifogolytáborait megjárt két tiszt, Szőke Zoltán és Székely Gyula emlékiratát tartja kezében az Olvasó. Mindketten az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében szolgáltak.
Szőke Zoltán annak a nyolc évnek a számára fontos krónikaelemeit rögzítette, amelyeket fiatal katonaként, majd hadifogoly tisztként az orosz lágerekben átélt. Igen érdekesek és tanulságosak azok a feljegyzései, amelyek a foglyok és a helyi civil orosz lakosság közötti kapcsolatokba nyújtanak betekintést. Ezekből a korabeli orosz társadalomról alkothatunk megközelítő képet, de azt is megtudjuk, hogy egyrészt semmilyen ellenségeskedés nem volt tetten érhető a fogva tartó, illetve a fogva tartott országok polgárai között, másrészt pedig – legalábbis az altisztek-tisztek vonatkozásában – teljesen másak voltak a fogva tartási körülmények, mint amilyennel a második világháborús hadifogság esetén/kapcsán találkozunk.





További hasonló könyvek


Erdély terményei és népe

Charles Boner útirajzíró, költő 1865-ben jelentette meg Transylvania; Its Products and Its People című művét, melyben a XIX. századi Erdélyről ad kiváló és alapos leírást. A szerző (Csortán Ferenc fordításában) így foglalja össze munkája lényegét: „Számomra, mint mindenki számára, aki részrehajlás nélkül csak az igazságot mondja, a leg­na­gyobb nehézséget a különböző nemzetekhez való igazságos viszonyulás […]

A mezőség apostola – Emlékkönyv Hermán János református lelkészről és mezőségi szórványmissziós szolgálatáró

Lelkésztársai, hívei, családjának tagjai, szolgálatának tanúi szolgálati helyén, Nagysármáson 2019. szeptember 29-én, születésének 100. és halálának 20. évfordulóján emlékeztek Hermán Jánosra, az erdélyi magyar szórványgondozásnak a „Mezőség apostola”-ként ismert nagy cselekvőjére és jelképére, és ez az alkalom a jelen kötet magja. Egy különleges életútra emlékező írásgyűjtemény, egy jeles személy emlékét, egy nehéz kor nyomait rögzítő […]

Performativitás és teatralitás Marx József fotográfiáiban

Jakab Tibor kötete a 20. századi erdélyi fényképészet kiemelkedő alakja, Marx József műveinek hatásmechanizmusát és általában a fotó színházi jellegét vizsgálja. A könyvet haszonnal forgathatják a színháztudománnyal, színháztörténettel, fotográfiával, valamint a Marx József munkásságával foglalkozók.