Mágia, ima, misztika. Tanulmányok a népi vallásosságról



Megvásárolom

Jelen kötet a „Hegyet hágék, lőtőt lépék…” Irányzatok és módszerek a Kárpát-medencei népi vallásosság kutatásában című vallási néprajzi konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. A tudományos tanácskozásra, amely a Konferenciasorozat a vallási néprajz iskolateremtő tudósainak tiszteletére címet viselő sorozat 4. rendezvénye volt, 2018. június 1–3-án Kolozsvárt került sor. A vallásetnológiai konferencia 44 előadásában és az ezek nyomán kialakuló szakmai beszélgetésekben megjelenítődnek a mai vallásetnológia legfontosabb tudományos paradigmái: azok, amelyek a vallásos megnyilvánulások spirituális vonatkozását hangsúlyozzák; azok, amelyek a vallásgyakorlásra mint társadalmi tényre tekintenek; azok, amelyek a vizsgálati tárgyat és eredményt a vizsgálat szempontjától és eszközeitől teszik függővé.





További hasonló könyvek


Fejezetek Székelyföld technikatörténetéből

E kötet olvasója, de maguk a szerzők sem gondolták volna kutatásaik kezdetén, hogy itt a Kárpát-medence keleti régiójában, a Kárpát-vonulat gyönyörű medencéiben, azon a területen, amelyet közel nyolcszáz éve Székelyföldnek hívnak, ennyire változatos műszaki fejlődés kibontakozhatott. Ennek a fejlődésnek meghatározó tényezői voltak a terület természeti adottságai, gazdag érclelőhelyei, beláthatatlan erdőségei, gyors folyású patakjai, amihez szerencsésen […]

Hagyományos életmód a mindennapokban

A kötet Csíki hétköznapok, illetve Gyimesi szokások és hiedelmek című fejezete dr. Salló Szilárd az elmúlt 10 évben végzett kutatásaiból ad ízelítőt. A szövegek korábban más folyóiratokban, tudományos kötetekben is megjelentek, ez alkalommal tudománynépszerűsítő céllal, a szakirodalmat mellőzve és a saját kutatási eredményeket előtérbe helyezve láttak napvilágot. Három közlemény a csíki juhászat témaköréből való: az […]

Több szem többet lát. Néprajzi és helyismereti közlések, tanulmányok

A szerkesztő, P. Buzogány Árpád három fejezetbe sorolta az írásokat. Az első (Piros bazsarózsa, kék házak és fakelenta – Népélet Udvarhelyszéken) a hétköznapi élet színtereivel, a munkával, az állattartással foglalkozik; a második (Balladák, pástílusok, mondókák – Néprajzi közlések) a szellemi síkon továbbélő, lappangó népköltészettel; a harmadik fejezetben (Kastélyok, iskolamesterek, gazdakörök – helyismereti közlések) az épített […]