Magamtól féltem elejitől fogva – Naplólapok (1967-1970)



Huszár Sándor (1929–2005) író és moralista proletárból lett „fiatal munkásíró”. A Hét főszerkesztői posztját nehezen vállalta, vergődött, dolgozott, nemsokára úgy látszott, győzött, végül belebukott A Ceauşescu-rendszerben született ötezer oldalas naplója hatalmas kollázs, teli újságkivágattal, cenzúrától kidobott saját kézirattal, nyomdába nem került beszélgetésekkel Hervay Gizellával, Bálint Tiborral; Benedek Marcell, Karinthy Ferenc, Méliusz József, Örkény István, Radnóti Zsuzsa, Sarkadi Imréné és mások leveleivel.
A díszletet sem csak a kolozsvári Utunk-szerkesztőség füstös szobái, apparatcsikok komor szentélyei kínálják, hanem a Sétatér, a Kétvízköz, a Főtér, a nyomasztó Bukarest és Szatmár, Nagybánya, Bánffyhunyad, Temesvár és a székelyföldi tájak. Ám a meghitt otthonokban ott suttog a fenyegetés, a rágalom, a rémhír. A barátok, álbarátok mellett magyar és román KB-titkárok, miniszterek veszik körül a Securitate tábornokaival, akik megfeddik beosztottjaikat, ha Huszárt az utcán, rosszul követték, mert észrevette őket.
Egy nagyhatalmú kolozsvári román funkcionárius Huszárt modortalan, viselkedni nem tudó embernek mondta. Nem azért, mert az udvarias, jól öltözött, többnyire kedélyes magyar elvtársat faragatlannak gondolta volna, hanem mert folyton ellentmond, kiáll másokért, örökösen cselez, miközben „egyetért”.
A Magamtól féltem eleitől fogva egy erdélyi magyar életkaland előtörténete, a Huszár-naplók 1967 januárjától 1970 decemberéig tartó kötete.





További hasonló könyvek


Mappae Comitatum Trans

A budapesti Egyetemi Könyvtár kiemelkedő értéke Hevenesi Gábor (1656–1715) jezsuita tudós gyűjteménye. E gyűjtemény 91. kötete a 17. század végi, Habsburg-fennhatóság alá került Magyarország és Erdély vármegyéinek, székeinek és vidékeinek kéziratos térképeit tartalmazza. Az egyetlen példányban ismert munkának a szerzői ismeretlenek, nincs se keltezése, se valódi címe (Mappæ Comitatuum Regni Hungariæ névvel szokás hivatkozni rá). […]

Az erdélyi tudományosság fellegvára

A 150 éve alapított kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem 73 tanévre és négy nagyobb korszakra terjedő történetének a rövid összefoglalása ez a kötet. Az egyetem tette Kolozsvárt véglegesen tudományos központtá. Neve bekerült a nemzetközi oktatási körforgásba. A kötet tartalmazza az egyetem valamennyi tanárának, tisztségviselőjének és tiszteletbeli doktorának a névsorát, az egyetem történetét meghatározó törvények tárát, valamint Erdély 1557–1945 […]

Időtár V/4

Az Időtár V/4. kötete talán a legrövidebb időszakot öleli fel minden eddig megjelent kötetünkhöz viszonyítva: a majdani V/5. kötettel együtt – 1919. januárjától az 1940-es II. bécsi döntés (döntőbíráskodás) előestéjéig, 1940. augusztus 31. terjed. A fellelt adatok gazdagsága – terjedelmi okokból – arra kényszerít, hogy ezeket két kötetben adjuk közre. Ez a kötet az ún. […]