Letűnt világok antropológiája és a megismerhetetlen különös szépsége. Szociális kapcsolatháló és kulturális gyakorlat az írógép korszakában



Megvásárolom

A könyv egy antropológiai kutatás eredményeit mutatja be. Az információk, amelyeket ez az elemzés felhasznál, írásos formában maradtak fent. Az iratokat a 20. század harmincas éveitől kezdődően egészen a kilencvenes évekig gyűjtötte a főszereplőnk. A legkorábbi irat 1937-ből származik, a legkésőbbi 1997-ből, az iratok száma meghaladja a 2000-et. Az iratok közül a legtöbbet ő maga írta: a legtöbb szöveg levél, feljegyzés, és csak kisebb számban gazdasági naplóbejegyzés. Más iratok is bekerültek a gyűjteménybe, ezeket is ő gyűjtötte össze, ilyenek például a felmenői anyakönyvi kivonatai, oklevelek, hivatalos szervek által kiállított iratok, azok hiteles másolatai, számlák, igazolványok – azaz mindaz, amit a 20. század papíralapú kultúrája megőrzendőnek minősített. A kutatás célja az volt, hogy a 60 évet átfogó írásos anyagon keresztül megismerje az iratok főszereplőinek világát. Kérdéseim a korra és a személy mikrovilágára egyaránt vonatkoznak. Milyen volt a világ, amelyben a főszereplőnk és társai éltek? Hogyan élte meg a hétköznapokat, hogyan szervezte az életét, hogyan hozta meg döntéseit, milyen világban élt és milyent remélt, melyek voltak örömei, fájdalmai, mi volt az, amit kimondott, és mi volt az, ami miatt csendben szenvedett? És mi volt az, amit soha nem mondott ki? Egy olyan ember életébe pillantunk be, aki nemcsak szinte a teljes 20. századot végig élte, hanem időközben az útja során nagyon sok feljegyzést készített, és minden dokumentumot gondosan félretett a jövőbeli olvasók számára.





További hasonló könyvek


Benkő József, a historia litteraria művelője. Egy kontextualizáló olvasat

Benkő József, a historia litteraria művelője. Egy kontextualizáló olvasat

Jelen monográfia a 18. században dívó historia litterariáknak Benkő József tollából származó darabjait vizsgálja. Az Erdély „polihisztoraként” számontartott háromszéki református lelkész ilyen jellegű írásai között említhetjük Erdély című honismereti munkájának művelődéstörténeti fejezetét, a Bod Péter Magyar Athenasára tett, Additamenta című pótlását, a Sófalvi József levelének végéhez illesztett szerző- és műjegyzéket, valamint azokat a tudománytörténeti vonatkozású […]

Kertvárosi keringő

Egyszer mind elmegyünk onnan, ahol megszülettünk. Ki huzamosabb időre távozik, ki ideig-óráig. És észrevétlenül majd a végső elmenetel órája is eljön. Elmarad a napsütés, nem kóstolunk többet finom gyümölcsöt, a bölcsőt mások ringatják. Maradnak a kertek, a harangok, az esték és a hajnalok, a csillagok, a város, amely pusztább lesz nélkülünk. De addig… Szemünk még […]