Lángoló puszta



A Lángoló puszta írásai mintegy előtanulmányokként szolgáltak Rulfónak világhírű regénye, a Pedro Páramo megírásához, színvonaluk azonban meghazudtolja ujjgyakorlat voltukat. A tematikusan sokszínű, különböző elbeszélő technikákat érvényesítő, ekként pedig izgalmasan széttartó tizenhét novellát valóban alkalmas helyszínük, az őket befogadó tér, a „lángoló puszta” révén megragadni a maguk laza egységében. Még akkor is, ha a táj új és új arcát mutatja a békétlenek, üldözöttek és megszomorítottak valamennyi kálváriajárása során.
A szereplőknek nem „úgy folyik el az életük, mint a folyó vize, senki sem iszik belőle” – az olvasó megismerheti és mélyen érintődhet életük által. Hiszen ők viszont isznak a kehelyből: ezek a tragikus, elborzasztó sorsok, melyek tipikusan „kisembernek” tartott földművesek, állattartók osztályrészéül jutnak, azt a benyomást keltik, a könyvben a „kivételesen normális” paradigmája van érvényben. A szövegek kínálnak ugyanakkor kilátást és megváltást is, elsősorban a szeretet működése révén.





További hasonló könyvek


A címeres halott

Csapody Miklós újabb esszéinek, tanulmányainak régebbi és újabb „történetei” Erdélyben „játszódnak” a két világháború közötti időtől máig. Az izgalmas, gazdag irodalmi, eszmetörténeti, politikai Erdély-körkép címadó metaforája Ligeti Ernőtől származik, aki 1940-ben boldogan és felszabadultan írhatta: „ezt az egész huszonkét esztendőt lábujjhegyen visszük ki és takarjuk le, mint a címeres halottat”.

Tegnap – Betegnapló

Közhelynek tűnik, de minden ember életében elérkezik a számadás, a visszapillantás, a tükörbe nézés ideje. Főleg ha a sors olyan helyzet elé állítja, amikor nem biztos abban sem, hogy lesz-e folytatás. A Tegnap * Betegnapló című kötet látszólag két különálló részt tartalmaz, de eléggé nyilvánvaló, hogy ugyanarról a karakterről szól.