Keresztül kasul a nagyvilágban I.II.



Megvásárolom

A könyvet lapozva Gaal Györgyöt és feleségét huszonkilenc világjáró útjára kísérheti el az olvasó. Az útibeszámolók erdélyi, romániai magyar szemmel íródtak: a szerző az itteni viszonyokhoz méri a látottakat. A beszámolók kronologikus sorrendet követnek, így az írások tükrözik a világ változásait. Az élmények a korhoz kötöttek. Egyes írásokban még márkát, pesetát említ, más helyen az arab világ nyugalmasabb időszakát ecseteli.
„Kötetbeli útleírásaink közül két irodalmi vonatkozásút a Helikon közölt, a többi a Szabadság napilap hasábjain, a Világjáró rovatban jelent meg. Pillanatnyi jelentéseknek szántuk őket, s csak az utóbbi egy-két évben merült fel kötetbe gyűjtésük. A Polis Könyvkiadó kifejezett felkérésére szedtük össze és rendeztük könyvbe az írásokat. A címeket némileg módosítottuk, de az esetleges párhuzamosságokat nem tudtuk kiküszöbölni. Hiszen csoportos utak esetében számos a közös mozzanat. A leírásokba mindig beleiktattuk a történelmi visszatekintést. Ha csak lehetett, már utazás előtt felkészültünk az illető »országból«, a helyszínen is vettünk prospektusokat, s meghallgattuk az idegenvezetők tájékoztatását. Az utóbbi másfél évtizedben az adatgyűjtéskor már a világhálót sem mellőztük. S egyre több jól használható útikalauzból egészítettük ki a helyszíni tapasztalatainkat” – olvashatjuk a szerző ajánlásában.





További hasonló könyvek


A harmadik lélek szabad

Az 1763-as esztendő nyárutóján, titkokkal és félelmekkel terhelten, Margit és Máté együtt kelnek útra Debrecenből Székelyföld felé. Az egyetemet elvégzett fiú szülővárosába igyekszik, hogy ott apja után lelkész váljék belőle, a leány pedig vándor könyvárusként szerencsekönyvekkel, kalendáriumokkal, tudományos munkákkal és legfőképp tiltott kiadványokkal járja a vásárokat. Valódi küldetésüket – a székely önrendelkezés kivívása, valamint egy […]

Halottként él az Isten. Összegyűjtött versek

Aki nem eléggé cigány a saját tradícióihoz ragaszkodó cigány kisebbségben, és nem eléggé magyar a többséget alkotó gyergyói-medencei magyar kisebbségben, az utóvégre a senki földjén, kiszorulva fogja átvirrasztani, illetve megsejtetni a hátralévő mindennapjait. Ezt a kettős identitást felvállaló, de a kettőt egymással kibékíteni nem tudó költő a tehetetlenség bűntudatától szenved, s a belőle fakadó tragikus […]