Képírás – képolvasás



A szerző művészeti olvasókönyvnek nevezi írásainak ezen gyűjteményét. Olvasókönyv „persze csak azoknak – vallja a szerző –, akik velem együtt hiszik, hogy volt/van/lesz erdélyi magyar művészet, transzszilvanista világszemlélet, erdélyi lélek és gondolat, ami 20. századi művészetünkben formát öltött. […] nem az olvasót tanítom képírást olvasni, hanem az »így írtok ti« analógiájára azt szemléltetem »így írok én«, vagyis így olvasom én a művészetet, elsősorban a mi művészetünket.” Banner 12 nagy fejezetre tagolta könyvét, s mindenik fejezetet néhány sor emlékező, magyarázó bevezetéssel látott el, ami rávilágít az adott esszék keletkezési körülményeire, ugyanakkor el is helyezi ezeket a megfelelő korban, de saját életében is, művészettörténészi pályájának „fejlődési” vonalában: A könyv a Névmutató segítségével egyféle erdélyi művészeti enciklopédiaként is használható. E kötet megjelenésével a szerző régi álma teljesül, ugyanis mint ő maga írja az előszóban: „Igazság szerint régóta terveztem valami hasonlót, de eredetileg inkább arra vágytam, hogy afféle művészeti olvasókönyvet fogalmazzak meg mindarról, amit az erdélyi kortárs művészetről tudok és gondolok. Olyan előképek lebegtek előttem, mint például Biró József Erdély művészete (Budapest, 1941), vagy Nagy Pál remek Barangolás a képzőművészetben című könyve (Kriterion Könyvkiadó, 1979), de a napi, elaprózó, vagy éppenséggel a monografikus műfaji igények, feladatok, felkérések örökké eltérítettek a kísérlettől.” Szerzői szándéka világos: „A könyv címe arra a szándékomra utal, hogy tudniillik világéletemben arra törekedtem: a művészetről írok – olvasható legyen. Vagyis: érthető és igaz. (Még akkor is, ha éppen egy tízsoros körmondaton át közeledik az olvasó felé.) És ugyanezt vártam el a művészettől is.”





További hasonló könyvek


Mint minden bagoly

Filip Florian 1968-ban született, és ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely még nagyon is emlékszik a diktatúrára, de már a szabad világban élte meg a felnőttkorát. Mint minden bagoly című kétszólamú regénye éppen ezt a kettősséget hozza játékba, hiszen a könyvben szereplő öregedő férfi az apja, a gyerekkorból már kilátszó, szeleburdi tanítvány az öccse lehetne. Ez a két […]

Fájdallam

Rákkal diagnosztizáltak egy kamaszlányt, és a diagnózis mellé megígérték, hogy meg fogják gyógyítani. A Fájdallam egy érzés. Megélni a kemoterápia elsősorban fizikai kihívásait, megélni több mint egy éven át az otthontalanság érzését, el- és bezártság a kopaszság, elhízás, a rák tabujának megélése és közvetítése egy tipikus falusi környezetben. Kisfalu és nagyváros – élet mindkét helyen […]

Fénylő magnóliák

… felvetődik a legelemibb kérdés: vajon minden úgy történt, ahogy az úgynevezett szemtanúk látták, minden úgy alakult, ahogy sokszor írásba foglalták a halhatatlanok? Nincs egyértelmű felelet, s a történelemnek, bármennyire is hangsúlyozzák, nincs sem tanulsága, sem Ítélőszéke. Ha lenne, akkor ma a józanság, az erkölcs s a belőlük következő ítélet miatt ki kellene hagyni e […]