Játékidő



Úgy kell eldobni ahogy van / azt ami javíthatatlan – írja a költő a katasztrófákhoz vezető rendszerről, s az ítélet érvényes az elavult technikai csodákra, elméletekre is. Itt és mást – írta Bretter György filozófus, de a változtatás, az újítás sajnos drámai, mert a pusztítás is jelen van a múlt lebontásánál. Sokszor a mosdóvízzel kiöntik a csecsemőt is, van, amit elsietnek, van, ami késik. A világ mindig csak félben-szerben, ezért kell olykor táncolni a jótékonysági bálokon… Ferencz Imrét az idő mint történelem, és mint az egyes ember életideje egyaránt foglalkoztatja. A történelmet pedig az évszázadok múltával újra kell értelmezni, mert nem cipelhetünk magunkkal bábokat vagy bálványokat. Ötszáz év távolából ma már svédasztalról falják fel Dózsát a hívei, az utódai. Harminc év távlatából a költő verssorai sugárszenynyezettek, mivel a csernobili atomkatasztrófa után nem jutott jódhoz… Kesernyés irónia és önirónia hatja át ezt a költészetet, amelyben múlt és jelen összevetése sokszor groteszk, fonák helyzeteket szül. Káin és Ábel vetélkedésének Isten csak tanúja – a gyilkosság színhelyére szirénázva érkezik a rendőrség, a tűzoltóság. Az ember életideje játékidő, fentről a 66-ot 99-nek láthatja az Isten olykor, aki mindenkivel szimultánt játszik, és szerre leveszi a fi gurákat, a fi guráinkat. Van-e jogunk legalább a nyerés reményéhez? – teszi fel a súlyos kérdést a költő. És azzal, hogy nagy elődök emléke előtt tiszteleg, és kortársakat, pályatársakat is felköszönt bizonyos évfordulók ürügyén, megadja választ: érdemes az életet, a játszmát vállalni… Ferencz Imre legújabb verseskönyve az utóbbi években keletkezett verseinek nagyon erős, nagyon hangsúlyos, igen jelentős kompozíciója





További hasonló könyvek


Az újrakezdés receptjei

Éhség és sóvárgás, kóser és tréfli, holokauszt és újrakezdés. Egy erdélyi zsidó receptes könyv a közösség háború előtti szokásairól, a koncentrációs táborokban tapasztalt éhezésről, aztán a kommunizmus csajkarendszerében megélt ínségről, a kényszerű tréfliségről egyaránt. Látni és láttatni akarja, mi maradt az észak-erdélyi kóser háztartásokból, az étkezési szokásokból, s ezek mennyiben járultak hozzá eszközként a megmaradáshoz, […]

Macskutyák

Jelen kötet Kincses Elemér drámaíró, rendező négy drámáját tartalmazza: Az ugrás: Dugovics Titusz monológja, Dugovics valóságos történelmi személy volt, aki Hunyadi János ka­to­nájaként Nándorfehérvár ostrománál egy a falra fellépő törököt a mélységbe ugorva magával rántott; Macskutyák: Ceausescu és neje karíkirozott képe, vagy a kérdés, hogy mi történne, ha a diktátor és felesége 2011-ben még élne […]