Időtár V/4



Az Időtár V/4. kötete talán a legrövidebb időszakot öleli fel minden eddig megjelent kötetünkhöz viszonyítva: a majdani V/5. kötettel együtt – 1919. januárjától az 1940-es II. bécsi döntés (döntőbíráskodás) előestéjéig, 1940. augusztus 31. terjed. A fellelt adatok gazdagsága – terjedelmi okokból – arra kényszerít, hogy ezeket két kötetben adjuk közre.
Ez a kötet az ún. „első román időszakot” igyekszik napról-napra dokumentálni Marosvásárhelyen oly módon, hogy a már megjelent III. és V/2. kötet begyűjtött és publikált adataira (dátumokhoz kapcsolódó eseményekre, vélekedésekre, történésekre) támaszkodik, visszautal reájuk, kiegészíti vagy korrigálja azokat. Könnyen beláthatja a reménybeli kutató, történész, szakember, jószándékú és érdeklődő olvasó, hogy egy sziszifuszi munka vaskos kézikönyvét lapozhatja fel egy-egy adatért.
Ezúttal az adatok forrása leginkább sajtóértesüléseken alapszik, ugyanis a jelzett időszak, 1919–1940, bővelkedik sajtótermékekben.
Külön vonulatot alkot – anélkül, hogy a város egészétől, mindennapjaitól elkülönülne, kaszttá képződne, amire esélye sem volt – a marosvásárhelyi zsidóság sorsa, intézményei, gazdasági vállalkozásai, mozgalmai, politikai választásai.
Otthonuk volt a város. Ez a zsidóság a tárgyalt korszak végéig rendszeresen támogatta a magyar kultúrát – melynek maga is teremtője, segélyezője, előmozdítója és haszonélvezője is volt –, ez lévén legtöbbjük anyanyelve, amely mellett akkor is kitartottak, amikor az állami kényszer elzárta előlük a magyar felekezeti oktatási intézményeket.
E kötet lényegében a marosvásárhelyi magyar társadalom adattára.





További hasonló könyvek


Magamtól féltem elejitől fogva – Naplólapok (1967-1970)

Huszár Sándor (1929–2005) író és moralista proletárból lett „fiatal munkásíró”. A Hét főszerkesztői posztját nehezen vállalta, vergődött, dolgozott, nemsokára úgy látszott, győzött, végül belebukott A Ceauşescu-rendszerben született ötezer oldalas naplója hatalmas kollázs, teli újságkivágattal, cenzúrától kidobott saját kézirattal, nyomdába nem került beszélgetésekkel Hervay Gizellával, Bálint Tiborral; Benedek Marcell, Karinthy Ferenc, Méliusz József, Örkény István, Radnóti […]