Hét és fél nap



A Dobai István-féle „ENSZ-memorandum”-perben 16 évre ítélt Bereczki András közgazdász, a Bolyai Tudományegyetem előadótanára egy büntetőcellában, s ott is bilincsbe verve eltöltött hét és fél nap alatt visszapergeti addigi életének eseményeit. Ez a kerettörténet, amelyen belül megismerhetjük szilágyzoványi gyermekkorát, diákéveit a zilahi Wesselényi Kollégiumban, részvételét a világháború utolsó szakaszában leventekatonaként, egyetemi éveit a háború után, a romokból-pusztításokból újrainduló életben, majd a letartoztatást, a kihallgatásokat a kolozsvári Szekuritátén, s börtönéveit a cellában eltöltött időt megelőzően Kolozsvárt, Szamosújváron, Pitești-en, Jilaván, Désen, majd folytatásként újra Szamosújváron, 1964-es szabadulásáig.
Büntetésének „hivatalos” oka egy, rabruhája hajtókájában testi motozáskor talált tű, a bilinccsel megtetézett büntetést azonban igazság szerint azért kapja, mert elutasította a börtön kontrainformációs tisztjének próbálkozást arra, hogy besúgónak szervezze be.
„Hazaáruló”-ként a romániai börtöntársadalom elitjével kerül össze: a királyi román hadsereg tábornokaival, iparmágnásokkal, egyházi méltóságokkal, a vietnámi háborúban szolgált idegenlégiósokkal, egy olyan világgal, amellyel kevés börtön-visszaemlékezésben van alkalmunk találkozni.





További hasonló könyvek


Aradtól az Országgyűlésig

Szabad Györggyel – a 19. századi magyar polgári átalakulás korának történetírójával, az első demokratikusan megválasztott Országgyűlés elnökével – 1991-1992-ben készítette a kötetbe rendezett beszélgetéseket egykori tanítványa, Pavlovits Miklós újságíró. Az interjúkból kirajzolódik egy közép-európai módra összetett emberi sors: a háborús hányattatások, az ötvenes-hetvenes évek bölcsészkari, levéltári, akadémiai élete, a történészviták, 1956 eseményei. Később a lakiteleki […]

A székelység története

Második, javított változatban jelent meg a régóta hiánycikknek számító könyv: A székelység története. Megismerhetjük belőle a székelyek történetét a régmúlttól az ezredfordulóig. A székelységtörténeti kézikönyv létrejöttét Hargita és Kovászna megyék önkormányzata támogatta anyagilag. Szerzői pedagógusok, történészek: Ferencz S. Alpár, Forró Albert, Hermann Gusztáv Mihály, Kádár Gyula , Mihály János, Novák Csaba Zoltán, Novák Károly István, […]

Székely jelképek pecséten, címerben

Új könyv jelent meg a székelység évszázados jelképeiről. Szerzői a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport tagjai, a téma neves szakemberei. Bernád Rita Magdolna székely püspökök címereiről és pecsétjeiről, Bicsok Zoltan csík-, gyergyó- és kászonszéki nemesek állatalakos magánpecsétjeiről, Mihály János Székelyudvarhely város, Pál-Antal Sándor pedig Udvarhelyszék címeres pecsétjéről közöl tanulmányt. A jelenkorral két közlés foglalkozik. […]