Hatvan évvel a magyar forradalom után



Az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulójának hazai rendezvényei sorában az elsők között zajlott le az a konferencia, amelyre Sepsiszentgyörgyön került sor 2016. szeptember 1-2-én, s amelynek előadásait, szerkesztett változatban, ebben a kötetben kapja kézhez az olvasó.
Az eddigi ismereteinek új adatokkal és új összefüggések feltárásával gazdagító konferencia első előadója, HORVÁTH MIKLÓS hadtörténész (Budapest) a forradalom eseményeit az akkori nemzetközi összefüggésekben láttatja. Megvilágítja a szovjet beavatkozások: a politikai és katonai döntések tényleges hátterét, cáfolva azt a vélekedést, amely szerint a döntésekben és a szovjet intervencióban a belső hatalmi harcoknak lett volna meghatározó szerepe. MARKÓ GYÖRGY történész (Budapest) a magyar fővárosban fegyverrel harcoló felkelőcsoportokat és azok tevékenységét tekinti át, azt a „városi gerillaharcot”, amellyel szemben a szovjetek az első beavatkozáskor tehetetlenek voltak, s pontos adatokkal szolgál az áldozatok és elesettek számára, a magyarországi megtorlásokra vonatkozóan.
DÁVID GYULA irodalomtörténész (Kolozsvár), volt ’56-os elítélt a kincses városbeli egyetemeken, főképp a Bolyai Tudományegyetem történteket idézi fel, párhuzamba állítva a megtorlásokat az egyetem 1959-es erőszakos egyesítésének nyilvánvaló forgatókönyvével. BENKŐ LEVENTE történész (Kolozsvár) az erdélyi magyar értelmiségi elit ’56-ot megelőző, az „olvadás” idején, majd a forradalom és szabadságharc leverése utáni időkben tanúsított magatartását tárja fel. PÁL-ANTAL SÁNDOR történész (Marosvásárhely) tanulmányában áttekinti a forradalom időszakának marosvásárhelyi eseményeit: a szolidaritást kifejező egyetemisták és a forradalmat, párthűségüket tanúsítandó, nyilatkozatokban megbélyegző írók magatartását. TÓFALVI ZOLTÁN történész (Budapest) az baróti kisdiák, Moyses Márton sorsát, a börtön és a meghurcoltatás elleni tiltakozásul vállalt önkéntes tűzhalálát eleveníti fel. KOZMA CSABA újságíró (Kolozsvár) a forradalommal szolidaritást vállaló csoportok sorából a Marosvásárhelyről kiindult, majd Gyergyószárhegyen és környékén kiteljesedő Fekete Kéz elnevezésű csoportra vonatkozó eddigi ismereteinket teszi teljessé a szervezet ma is élő egykori tagjaival általa készített interjúk feldolgozásával.





További hasonló könyvek


A reformáció fotelteológusoknak

A reformáció fotelteológusoknak – avagy hogyan kerülj képbe az egyháztörténelem egy szakaszával csupán egy kényelmes fotel és egy könyv segítségével? „Amikor gyermek voltam, apám és nagyapám sokszor mesélt nekem egy mesét. Kíváncsiságból ezt két éve megkerestem, és döbbenten fedeztem fel, hogy a gyerekkori történetnek semmi köze az eredetihez. Az a benyomásom, hogy ahogyan sokunk elmeséli […]

Cluj-Kolozsvár-Klausenburg 700. Várostörténeti tanulmányok.

Kolozsvár 700 éves születésnapja alkalmából 2016-ban a város szellemi, művelődési és tudományos életében meghatározó szerepet játszó intézmények, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Román Akadémia Erdélyi Tanulmányok Központja egy nagyszabású nemzetközi tudományos konferenciát szervezett Cluj – Kolozsvár – Klausenburg 700 címmel. Jelen kötet az ott elhangzott előadások tekintélyes […]

Csillagösvény és göröngyös út. Mítosz és történelem a székelység tudatában

Könyvünk nem tesz pontot a székely eredetkérdésben folyó véget nem érő vitákra, lépésről lépésre követi viszont, miképpen jelenik meg a székelység szkíta–hun eredetének tana a középkori krónikásoknál, hogyan él tovább a reneszánsz és felvilágosodás írástudóinál, erősödik meg a nemzeti romantika virágzása idején, milyen csatornákon szivároghatott át a népi tudatba, hogyan nyilvánul meg a kortárs közhitben.