Halottként és az Isten – Összegyűjtött versek



Aki nem eléggé cigány a saját tradícióihoz ragaszkodó cigány kisebbségben, és nem eléggé magyar a többséget alkotó gyergyói-medencei magyar kisebbségben, az utóvégre a senki földjén, kiszorulva fogja átvirrasztani, illetve megsejtetni a hátralévő mindennapjait. Ezt a kettős identitást felvállaló, de a kettőt egymással kibékíteni nem tudó költő a tehetetlenség bűntudatától szenved, s a belőle fakadó tragikus életérzés ott lappang talán minden versnyi lélegzetvétele mögött. Nem véletlen, hogy Rafi Lajos versvilágát egyszerre a cigányság motívumai, a magyar irodalomból merített toposzok és a mitologikus, illetve keresztény hitvilágból azonosított archetípusok szövevényes rendszere szervezi.
A korábbi versekben a költő mint cigány próbálja bádogosmesterként, férjként, apaként, istenhívőként és földhöz vert csodaként igazolni önazonosságát, míg a kései verseiben a tehetetlenség és a kiszolgáltatottság determináló jövőképét vetíti előtérbe, amilyen a kimért lét, a betáblázottság, amitől nem tud másmilyenné lenni. Átütő versekben manifesztálódik a négy fal, a keresztre feszítés, Auschwitz és a koporsó motívumainak szorongásos hangvétele, amely sorsszerűen vetíti elénk Rafi életének tragikus befejezését. S ennél átütőbbek csak az anyanyelven írott versek – a magyar irodalmi szókapcsolatok hiányában.





További hasonló könyvek


Cérnafű (Versek 2009–2015)

„csak a betűk indulnak el, ugyanúgy, mint a füvek, a maguk feltartóztathatatlan, apró búzaszem-vonulásával, megállíthatatlanul, a becsukott ajtók, küszöbök felé.” Hogy lehet mai napig élő a repülés, toronyugrás évezredek költői hagyományából ismert képe? Milyen időjárású az életvadászó ember-ősz? Meddig látnak a hősök műanyag kukkerükön? Patikamérlegre vetheti-e a költő a világtörténelmet? Tisztítótűzbe Krisztust meg a többi […]

Vitorla-ének – Fiatal költők antológiája „újratöltve” 1967–2017

Az „újratöltött” Vitorla-ének nem kíván szokványos emlékkönyv lenni. Eredeti formájában újraközli ugyan a bukaresti Ifjúsági Könyvkiadónál 1967-ben megjelent antológia teljes szövegét – beleértve Lászlóffy Aladár szerkesztõi bevezetõjét és a szerzõket ismertetõ életrajzi adatokat is –, de egyszersmind továbbköveti az ötven évvel ezelõtti szerzõk életpályáját, munkásságát, és – ahol ez lehetséges – jellegzetes mutatványt kínál fel […]