Halottként él az Isten



Aki nem eléggé cigány a saját tradícióihoz ragaszkodó cigány kisebbségben, és nem eléggé magyar a többséget alkotó gyergyói-medencei magyar kisebbségben, az utóvégre a senki földjén, kiszorulva fogja átvirrasztani, illetve megsejtetni a hátralévő mindennapjait. Ezt a kettős identitást felvállaló, de a kettőt egymással kibékíteni nem tudó költő a tehetetlenség bűntudatától szenved, s a belőle fakadó tragikus életérzés ott lappang talán minden versnyi lélegzetvétele mögött. Nem véletlen, hogy Rafi Lajos versvilágát egyszerre a cigányság motívumai, a magyar irodalomból merített toposzok és a mitologikus, illetve keresztény hitvilágból azonosított archetípusok szövevényes rendszere szervezi.
A korábbi versekben a költő mint cigány próbálja bádogosmesterként, férjként, apaként, istenhívőként és földhöz vert csodaként igazolni önazonosságát, míg a kései verseiben a tehetetlenség és a kiszolgáltatottság determináló jövőképét vetíti előtérbe, amilyen a kimért lét, a betáblázottság, amitől nem tud másmilyenné lenni. Átütő versekben manifesztálódik a négy fal, a keresztre feszítés, Auschwitz és a koporsó motívumainak szorongásos hangvétele, amely sorsszerűen vetíti elénk Rafi életének tragikus befejezését. S ennél átütőbbek csak az anyanyelven írott versek – a magyar irodalmi szókapcsolatok hiányában.
/Ferenczi Attila/





További hasonló könyvek


Mesék

Huszonöt mese, amely a szerző legelső kéziratának egyike, egy tiszta szerelem gyermekien őszinte mesés elbeszélése. Csorbítatlan egész. Bensőséges lírai vallomás lobog belőle a legnagyszerűbb emberi érzésről, híradásul arról az emberről is, aki ennek az érzésnek valaha kifejezésformát talált, akiből még most, halála után több mint hat évtizeddel is idevilágol egy másokért égő áldozatos élet példája.

Elszórt morzsák a kék madárnak

Az Osztrák–Magyar Monarchia az 1900-as évek elején Európa egyik legerőteljesebb és -reménykeltőbb kulturális központja. Szászvárosi Eperjesy Árpád ott él ekkor Budapesten, megbecsült, státusbéli emberként. Az I. Világháborút követően a dualista monarchia szétesik, Magyarország megcsonkul és meggyengül, és ez a történelmi folyamat elindítja az Eperjesy-család bukását is, amelyik a berlini, a frankfurti, a dél-tiroli, a bécsi […]

Reményik Sándor összes verse I. II:

Az erdélyi evangélikus költő teljes lírikus életművét Dávid Gyula rendezte sajtó alá. Az 1943-ban megjelent “Összes versek” kötet versei mellett jelen kiadás magában foglalja a 2002-ben “Hátrahagyott versek” címmel megjelent, a fenti kötetből kimaradt mintegy 200 költeményt. A tartalomjegyzék mellett betűrendes címmutató is segíti a tájékozódást.