Halottként él az Isten. Összegyűjtött versek



Megvásárolom

Aki nem eléggé cigány a saját tradícióihoz ragaszkodó cigány kisebbségben, és nem eléggé magyar a többséget alkotó gyergyói-medencei magyar kisebbségben, az utóvégre a senki földjén, kiszorulva fogja átvirrasztani, illetve megsejtetni a hátralévő mindennapjait. Ezt a kettős identitást felvállaló, de a kettőt egymással kibékíteni nem tudó költő a tehetetlenség bűntudatától szenved, s a belőle fakadó tragikus életérzés ott lappang talán minden versnyi lélegzetvétele mögött. Nem véletlen, hogy Rafi Lajos versvilágát egyszerre a cigányság motívumai, a magyar irodalomból merített toposzok és a mitologikus, illetve keresztény hitvilágból azonosított archetípusok szövevényes rendszere szervezi.
A korábbi versekben a költő mint cigány próbálja bádogosmesterként, férjként, apaként, istenhívőként és földhöz vert csodaként igazolni önazonosságát, míg a kései verseiben a tehetetlenség és a kiszolgáltatottság determináló jövőképét vetíti előtérbe, amilyen a kimért lét, a betáblázottság, amitől nem tud másmilyenné lenni. Átütő versekben manifesztálódik a négy fal, a keresztre feszítés, Auschwitz és a koporsó motívumainak szorongásos hangvétele, amely sorsszerűen vetíti elénk Rafi életének tragikus befejezését. S ennél átütőbbek csak az anyanyelven írott versek – a magyar irodalmi szókapcsolatok hiányában.
/Ferenczi Attila/





További hasonló könyvek


Sosem volt cigányország

Az újpesti szegkovács cigánymeséket Bartos Tibor gyújtötte és szerkesztette. A mesék csodálatos dolgokról szólnak, a hercegné-kisasszonyról és a fáraó népének sok csodálatos dolgairól, de tulajdonképpen egy sajátos kultúra igazi gyöngyszemei, mely bár melletünk létezik, nem is ismerjük igazán.

Daphne ideje

Egyed Emese kötete sokhangú létköltészet. De a költő lét-, közérzetének poétikai kinyilatkoztatásai sosem fajulnak világfájdalmat magára vállaló költői pózzá, a szűkszavú emlékvillanások, sorsproblémák a mélyen átélt személyesség hangján szólítanak meg.