Hagyományos életmód a mindennapokban



Megvásárolom

A kötet Csíki hétköznapok, illetve Gyimesi szokások és hiedelmek című fejezete dr. Salló Szilárd az elmúlt 10 évben végzett kutatásaiból ad ízelítőt. A szövegek korábban más folyóiratokban, tudományos kötetekben is megjelentek, ez alkalommal tudománynépszerűsítő céllal, a szakirodalmat mellőzve és a saját kutatási eredményeket előtérbe helyezve láttak napvilágot.
Három közlemény a csíki juhászat témaköréből való: az első a csíkmadarasi juhászok Naskalaton (Csíki­havasok) található pásztorszállását és annak eszköztárát, a második pedig a juhászévnek egy jelentős eseményét, az őszi juhelhányást mutatja be. A harmadik közlemény a pásztortárgyak díszítettségére fókuszálva, a Csíki Székely Múzeum néprajzi gyűjteményében található pásztorbotok mintakincsét tárja az olvasó elé. A csíki vonatkozású írások közül az utolsó tematikailag eltér a többitől, ez a közlemény egy csíkmadarasi rózsafüzér társulat tevékenységébe nyújt betekintést.
A kiadvány második, gyimesi tematikájú rovatában a hiedelmekre és szokásokra helyeződik a hangsúly. Előbb egy gyimesfelsőloki asszony hiedelmeit ismerheti meg az olvasó, majd a rontáshiedelmek egyik legveszélyesebb típusával, az urszitával találkozhat, végül a harmadik írás a gyimesi húsvéti ünnepkör elmaradhatatlan szokását, a tojásírást mutatja be.
Az Egy kenyéren élnek című fejezetben P. Buzogány Árpád korábbi gyűjtéseit feldolgozó írásait olvashatjuk a fa megmunkálásáról, a kézművességről, illetve két udvarhelyszéki településsel, Kőrispatakkal és Gaggyal kapcsolatos közlést (a lakodalom régi rendje és állatnevek, illetve szólások, közmondások).





További hasonló könyvek


Önfejű unitárius lelkész – innovatív néprajzi gyűjtő

Önfejű unitárius lelkész – innovatív néprajzi gyűjtő

Szakál Anna a történeti folklorisztika szemléletével és módszertanával felvértezve tűzte maga elé célul az első, Kriza János által megszervezett erdélyi gyűjtőhálózatnak a mindennapok, az egyéni habitusok perspektívájából való megismerését. Kutatása szerteágazó, érinti a mozgalom eszmei előzményeit és indítékait, történetét, résztvevőit, a résztvevők életkörülményeit, személyes motivációit, kapcsolatait. Keresi és értelmezi a mozgalom írott dokumentumait, követi, gazdagítja […]

Letűnt világok antropológiája és a megismerhetetlen különös szépsége. Szociális kapcsolatháló és kulturális gyakorlat az írógép korszakában

A könyv egy antropológiai kutatás eredményeit mutatja be. Az információk, amelyeket ez az elemzés felhasznál, írásos formában maradtak fent. Az iratokat a 20. század harmincas éveitől kezdődően egészen a kilencvenes évekig gyűjtötte a főszereplőnk. A legkorábbi irat 1937-ből származik, a legkésőbbi 1997-ből, az iratok száma meghaladja a 2000-et. Az iratok közül a legtöbbet ő maga […]