Finomhangolás. Koordináció és kontroll a szovjet típusú cenzúrarendszerekben. Romániai példák (1949-1989)

1948/49-től a diktatórikus egypártrendszerű Romániában az információ- és véleményáramlás ellenőrzése – vagyis a cenzúra – új elvek mentén és új intézményekre támaszkodva szerveződött. Milyenek voltak a jellemző szervezeti megoldások, milyen szerepet játszottak a személyes kapcsolatok, hogy alkalmazták a mindennapi praktikákat a homályosan megfogalmazott és változékony normák mentén alakuló cenzúrarendszerben, milyen volt a „jó” és milyen a „rossz” cenzor, hogy szövődtek jó szándékon is alapuló együttműködések az ellenőrzők és ellenőrzöttek között? Ez a könyv egyebek mellett ilyen kérdésekre próbál válaszokat adni. A szerző – a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) munkatársa – hivatali dokumentumok és magánjellegű források aprólékos elemzésével tárja fel, miként jött létre a koordináció a cenzorok és az alkotók/háttérintézmények munkájában, és hogyan valósult meg a kontroll a kulturális élet működtetői fölött és között.





További hasonló könyvek


Magamtól féltem elejitől fogva – Naplólapok (1967-1970)

Huszár Sándor (1929–2005) író és moralista proletárból lett „fiatal munkásíró”. A Hét főszerkesztői posztját nehezen vállalta, vergődött, dolgozott, nemsokára úgy látszott, győzött, végül belebukott A Ceauşescu-rendszerben született ötezer oldalas naplója hatalmas kollázs, teli újságkivágattal, cenzúrától kidobott saját kézirattal, nyomdába nem került beszélgetésekkel Hervay Gizellával, Bálint Tiborral; Benedek Marcell, Karinthy Ferenc, Méliusz József, Örkény István, Radnóti […]

Elmúlt jelen

A három évtizede történt romániai rendszerváltás eseményeit egyre inkább történelemként emlegetjük, noha még sokak emlékezetében elevenen él, és jelenünket megannyi nyúlványával behálózza. Lőrincz József politológus Az átmenet közéleti értékei a mindennapi életben című könyvében említi, hogy 1989-1990 még nem a múlt, hanem “egy olyan jelen, ami elmúlt”. Hogyha a közelmúltban lezárult szocialista korszak és az […]

Egy nemzetiségi könyvkiadó a diktatúra évtizedeiben (1969–1989) – Beszélgetések a Kriterion munkatársaival

Alapításának 50 éves évfordulóját ünnepli a Kriteron Könyvkiadó. Nem szokványos évforduló ez – az is lehetne, hiszen a magyar könyvkiadás egészét tekintve is kevés az a magyar kulturális intézmény, amely ilyen évfordulóval büszkélkedhet – , de kiemeli ezt az eseményt a lehetséges kulturális évfordulók sorából az a teljesítmény, amely ehhez a névhez köthető, még hozzá […]