Film a határon



A kötet írásai két párhuzamos, romániai és magyarországi kutatás és eltérő elméleti diskurzus találkozásából születtek. Különösen termékeny találkozás volt ez, amely a kortárs magyar és román filmművészet visszatérő témáinak, alakzatainak kulturális elméleti és médiumtörténeti archeológiájához járult hozzá. A találkozás, a határon lét és a köztesség e filmek témáinak, produkciós létmódjának, a kutatási módszernek és a róluk írt tanulmányok diskurzusainak is közös nevezője. A cím, Film a határon, többszörös határhelyzetet jelöl: a földrajzi és kulturális határt magyar és román, Kelet és Nyugat között, a helyi és globális filmes hagyományokhoz való viszony ambivalenciáját, a generációs identitáskeresés határait, a csak látszólag megkönnyített mobilitás buktatóit, az ideológiai és konceptuális (ön)értelmezések határmezsgyéjét, az átmenet elhúzódó krízisét és egy társadalmi szintű felnőtté válás látleletét. A tanulmányok ezeket a témákat járják körül, különös tekintettel a generációs válaszok különbségeire, illetve azok történelmi, politikai, kulturális hátterére.





További hasonló könyvek


Györkös Mányi Albert metszetei

Mi történik akkor, ha egy izzó palettájú festő szinte teljesen lemond a színről? Miképpen elevenedik meg mégis – látszólagos színtelenségében – egyik legpompázatosabb, színekben leggazdagabb népi világ: a Kalotaszeg? Többek között erre az izgalmas kérdésre is választ adott az a kiállítás, amelyet a 2020-as és 2021-es évben láthattak Kolozsvárt, a Györkös Mányi Albert Emlékház látogatói, […]

Középkori művészet a Szamos-mentén

Az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépések történtek a történelmi Magyarország középkori épített örökségének feldolgozásában és közreadásában. A Középkori művészet a Szamos mentén első és második kötete is ehhez a tudományos munkához járul hozzá. A regionális összefoglalások az egykori – 1526 előtti – Magyar Királyság minél több térségét átszőve, lehetővé teszik a nagyobb, átfogó szintézisek megalkotását, kissé […]

Román Viktor – A szoborba gyúrt lélek

Élt a múlt század második felében egy székely szobrászzseni, aki – miután már zsenge gyermekként ráérzett arra, hogy a mindent Teremtő által emberemlékezet előtt megalkotott Anyag alakváltoztatásra képes –, mielőtt elindult volna a Végtelenbe, közel öt évtizeden át a világ minden sarkában hagyott egy-egy gondolatnyi emléket, fényösvényeket jelölt meg a lelkével, reményt és új törekvéseket […]