Fejezetek Székelyföld technikatörténetéből



Megvásárolom

E kötet olvasója, de maguk a szerzők sem gondolták volna kutatásaik kezdetén, hogy itt a Kárpát-medence keleti régiójában, a Kárpát-vonulat gyönyörű medencéiben, azon a területen, amelyet közel nyolcszáz éve Székelyföldnek hívnak, ennyire változatos műszaki fejlődés kibontakozhatott. Ennek a fejlődésnek meghatározó tényezői voltak a terület természeti adottságai, gazdag érclelőhelyei, beláthatatlan erdőségei, gyors folyású patakjai, amihez szerencsésen társult peregrinus mesterek szaktudása, amit a lakosság helyi sajátosságokhoz igazítva továbbfejlesztett. Ne felejtsük a pozitív ráhatások sorából az örökséget sem, amit betelepülésükkor találtak: a megelőző évszázadok népeinek hagyatékát. Minden, ami a műszaki fejlődés kategóriájába tartozik, az itt élő népek közös munkájának eredménye. Meggyőződésünk, hogy ezt az olvasó is megállapítja, és így is értékeli. E tanulmánykötet szerzői, kutatásaik több évtizedre visszatekintő eredményeit helyezték az olvasó figyelmébe, tudatában annak, hogy teljességre törekvésük ellenére munkájuk csupán új utakat nyitó, új kutatási irányokat sugalló kezdet, ami nem hiányossága munkájuknak, hanem tudatos önértékelés. Szerzők annak is tudatában vannak, hogy a műszaki fejlődés nem állt meg ott, ahol a kötetben szereplő egyes tanulmányok behatárolnak egy bizonyos korszakot. Nem is állhat meg, még akkor sem, ha időnként lelassul a fejlődés üteme, netán megszűnik ideig-óráig. Ezért kaptak teret a kötetben a kordovángyártás, a borszéki üveg, a Gyilkos-tó és Békási-szoros vízerőmű építésének kísérletei vagy a Kommandó–Kovászna siklópálya, amelyeknek esélyük sem lehet a folytatáshoz. Azt is megjegyezheti az olvasó, hogy tanulmánykötetünkből Székelyföldre jellemző fejezetek maradtak ki, mint pl. a faipar technikatörténete, a vasútépítés, az ágyúöntés és puskaporgyártás technikája, amelyeknek döntő jelentőségük volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeiben, és még néhány műszaki tevékenység. Szerzők is tudatában voltak ennek, de ismerve az említett témakörrel kapcsolatos, a közelmúltban megjelent könyveket, amelyek könyvészetünkben is szerepelnek, nem tartották fontosnak ezek tartalmát tanulmány terjedelmű írásokkal helyettesíteni. Ezért is viseli kötetünk a Fejezetek címet. Értékelje ilyen meggondolások alapján kedves olvasó is munkánkat.





További hasonló könyvek


Kertvárosi keringő

Egyszer mind elmegyünk onnan, ahol megszülettünk. Ki huzamosabb időre távozik, ki ideig-óráig. És észrevétlenül majd a végső elmenetel órája is eljön. Elmarad a napsütés, nem kóstolunk többet finom gyümölcsöt, a bölcsőt mások ringatják. Maradnak a kertek, a harangok, az esték és a hajnalok, a csillagok, a város, amely pusztább lesz nélkülünk. De addig… Szemünk még […]

Főúr, írja a többihez – Bajor Andor emlékezete

Kilencven éve, 1927-ben született, s több mint 25 éve annak, hogy földi mivoltában eltávozott közülünk Bajor Andor, akiről Láng Gusztáv egykor azt írta, hogy „…életünk iskolájában ő a humor nyilvános és rendes magántanára”. Könyvei ma is sorban jelennek meg határon innen és túl. Nem csak az évforduló, hanem művének töretlen népszerűsége is indokolja, hogy a Polis […]

A magyar nyelv Romániában (Erdélyben)

Az 1990 előtti magyar nyelvtudomány egyik adóssága volt, hogy nemigen foglalkozott Trianon nyelvi következményeivel. A rendszerváltás után A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatás keretében határon túli és magyarországi nyelvészek elkészítették a környező országok kisebbségi magyar nyelvhasználatának szociolingvisztikai elemzését Trianontól az 1990-es évek közepéig. A kutatók azonos szerkezetben tárgyalták a kisebbségi […]