Fejezetek Székelyföld technikatörténetéből



Megvásárolom

E kötet olvasója, de maguk a szerzők sem gondolták volna kutatásaik kezdetén, hogy itt a Kárpát-medence keleti régiójában, a Kárpát-vonulat gyönyörű medencéiben, azon a területen, amelyet közel nyolcszáz éve Székelyföldnek hívnak, ennyire változatos műszaki fejlődés kibontakozhatott. Ennek a fejlődésnek meghatározó tényezői voltak a terület természeti adottságai, gazdag érclelőhelyei, beláthatatlan erdőségei, gyors folyású patakjai, amihez szerencsésen társult peregrinus mesterek szaktudása, amit a lakosság helyi sajátosságokhoz igazítva továbbfejlesztett. Ne felejtsük a pozitív ráhatások sorából az örökséget sem, amit betelepülésükkor találtak: a megelőző évszázadok népeinek hagyatékát. Minden, ami a műszaki fejlődés kategóriájába tartozik, az itt élő népek közös munkájának eredménye. Meggyőződésünk, hogy ezt az olvasó is megállapítja, és így is értékeli. E tanulmánykötet szerzői, kutatásaik több évtizedre visszatekintő eredményeit helyezték az olvasó figyelmébe, tudatában annak, hogy teljességre törekvésük ellenére munkájuk csupán új utakat nyitó, új kutatási irányokat sugalló kezdet, ami nem hiányossága munkájuknak, hanem tudatos önértékelés. Szerzők annak is tudatában vannak, hogy a műszaki fejlődés nem állt meg ott, ahol a kötetben szereplő egyes tanulmányok behatárolnak egy bizonyos korszakot. Nem is állhat meg, még akkor sem, ha időnként lelassul a fejlődés üteme, netán megszűnik ideig-óráig. Ezért kaptak teret a kötetben a kordovángyártás, a borszéki üveg, a Gyilkos-tó és Békási-szoros vízerőmű építésének kísérletei vagy a Kommandó–Kovászna siklópálya, amelyeknek esélyük sem lehet a folytatáshoz. Azt is megjegyezheti az olvasó, hogy tanulmánykötetünkből Székelyföldre jellemző fejezetek maradtak ki, mint pl. a faipar technikatörténete, a vasútépítés, az ágyúöntés és puskaporgyártás technikája, amelyeknek döntő jelentőségük volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeiben, és még néhány műszaki tevékenység. Szerzők is tudatában voltak ennek, de ismerve az említett témakörrel kapcsolatos, a közelmúltban megjelent könyveket, amelyek könyvészetünkben is szerepelnek, nem tartották fontosnak ezek tartalmát tanulmány terjedelmű írásokkal helyettesíteni. Ezért is viseli kötetünk a Fejezetek címet. Értékelje ilyen meggondolások alapján kedves olvasó is munkánkat.





További hasonló könyvek


Több szem többet lát. Néprajzi és helyismereti közlések, tanulmányok

A szerkesztő, P. Buzogány Árpád három fejezetbe sorolta az írásokat. Az első (Piros bazsarózsa, kék házak és fakelenta – Népélet Udvarhelyszéken) a hétköznapi élet színtereivel, a munkával, az állattartással foglalkozik; a második (Balladák, pástílusok, mondókák – Néprajzi közlések) a szellemi síkon továbbélő, lappangó népköltészettel; a harmadik fejezetben (Kastélyok, iskolamesterek, gazdakörök – helyismereti közlések) az épített […]

Hagyományos életmód a mindennapokban

A kötet Csíki hétköznapok, illetve Gyimesi szokások és hiedelmek című fejezete dr. Salló Szilárd az elmúlt 10 évben végzett kutatásaiból ad ízelítőt. A szövegek korábban más folyóiratokban, tudományos kötetekben is megjelentek, ez alkalommal tudománynépszerűsítő céllal, a szakirodalmat mellőzve és a saját kutatási eredményeket előtérbe helyezve láttak napvilágot. Három közlemény a csíki juhászat témaköréből való: az […]

Erdély arcai. Sikerkönyvek Erdély-képe

A szerző abból indul ki, hogy a tér, emlékezet és identitás összefüggéseit kutató társadalomtudományi hagyományok érdeklődési területe egybeesik a turizmus-kutatások és a place-branding lokalitás-fókuszával. Nehéz helyzetben van, mert forrásanyagát irodalmi szövegek, ráadásul eltérő kanonikus rangú szövegek képezik. Így nemcsak az irodalom és a társadalomtudományok, vagy a társadalomtudományok és a marketing-turizmus amúgy sem feszültségektől mentes viszonyában […]