Igazából családi történetek az utóbbi két századból és Európából, amelyben a szerzőnek szerencséje volt élni, és amelynek históriája kapcsán hivatásszerűen bosszankodik, sajnálkozik, együttérez és bölcs távolságtartás híján ironikusan szeret. Ahogy mondani szokás „más gömb nincs”.
Hegedűs Imre János (Székelyhidegkút, 1941) a Székelyföld aprócska falujából indult nem mindennapi útjára. Az erdélyi magyar értelmiség sorsában osztozott évtizedekig, s amikor az ordas hatalom emigrációba kényszerítette, írótollal cserélte föl a tanári katedrát. Az idegen médium részecskegyorsító, hadronütköztető alagút számára, ahol azt kell létrehozni, ami nincs. Hétvégi magyar iskolát alapít Bécsben, újságot szerkeszt, rádióadásokat tudósít, […]
Úgy kezdődik ez az „erdélyi mozaik”, mint egy klasszikus családregény. Herold, a müncheni iparos/kereskedő idegen országba költözik, ahol rátermettsége és szorgalma által vagyont és társadalmi pozíciót teremt maga és családja számára. Következhetnék nemzedékek pályafutásának felfelé ívelése, a történet azonban egészen más irányt vesz. A szereplők ugyanis két – egymástól nem független, de rájuk nézve más […]
Egyed Emese kötete sokhangú létköltészet. De a költő lét-, közérzetének poétikai kinyilatkoztatásai sosem fajulnak világfájdalmat magára vállaló költői pózzá, a szűkszavú emlékvillanások, sorsproblémák a mélyen átélt személyesség hangján szólítanak meg.
