Erdélyi műhely – Budapesten



Pomogáts Béla az erdélyi magyar irodalom elkötelezettje. Könyveiben, tanulmányaiban, esszéiben előadásaiban több mint három évtizede foglalkozik az erdélyi magyar irodalom történetével, elméletével, erdélyi magyar írók munkáival és sorsproblémáival, mindezt teszi oly módon és azzal a meggyőződéssel, hogy az erdélyi magyar irodalom a magyar nemzeti irodalom szerves része. Új könyvének előszavában így vall erről: „Erdély számomra sohasem csupán a magyarság egyik történelmi otthonát, klasszikus irodalmi alkotások ihletőjét és termőföldjét, számtalan barát meghitt közelségét jelentette, nem csak történelmi városokat és falvakat: udvarházakat és várromokat, varázslatos tájakat és természeti értékeket, a magyar népművészet és a magyar magas kultúra otthonát, hanem a magyarság egyik meghatározó történelmi műhelyét is. Történelmünket és kultúránkat nem lehet elképzelni Erdély nélkül, ezt a természetes összetartozást nem rombolhatták le azok az igazságtalan területi határozatok, amelyek 1920-ban Trianonban, majd 1947-ben Párizsban, megismételve a trianoni döntéseket, rendelkeztek Erdély sorsa felett. Az erdélyi magyar irodalom mindig a nemzeti irodalom autentikus része volt Mindig ezek az irodalmak alkották és alkotják irodalmunk »köztársaságát«, amely akkor is létezett, midőn szigorúan őrzött határok választották el az »irodalmi respublica« tartományait, miként az erdélyi magyar irodalmat az 1989. decemberi forradalmi átalakulás előtt.” Jelen könyve is olyan tanulmányok gyűjteménye, amely a fent említett témát tárgyalja, nevezetesen az erdélyi magyar irodalom „első”, kényszerből önállósodott korszakát, majd azt, hogy a trianoni sorsforduló utáni egyéni írói pályák, alkotások és művelődési intézményrendszerek szellemiségének erővonalai mind a mai napig fölismerhetőek az erdélyi irodalmi élet jellemzőiben és az írói életművekben egyaránt.





További hasonló könyvek


Székely Jeruzsálem – 6. kiadás

Századokon át üldözték a székely szombatosokat, s mire az ezernyolcszázas évek végén a szabad vallásgyakorlás rájuk is érvényessé vált – már csak két székely faluban őrizték a hitet. A huszadik század negyedik évtizedében csupán Bözödújfaluban (a „székely Jeruzsálemben”) élt néhány zsidózó család… Aztán jöttek a zsidótörvények… Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a székely […]

Fájdallam

Rákkal diagnosztizáltak egy kamaszlányt, és a diagnózis mellé megígérték, hogy meg fogják gyógyítani. A Fájdallam egy érzés. Megélni a kemoterápia elsősorban fizikai kihívásait, megélni több mint egy éven át az otthontalanság érzését, el- és bezártság a kopaszság, elhízás, a rák tabujának megélése és közvetítése egy tipikus falusi környezetben. Kisfalu és nagyváros – élet mindkét helyen […]

Soha

Az önéletrajzi regény olvasója mindig azokra az élethelyzetekre kíváncsi, amik meghatározták a szerző életpályáját. A szerző pedig tulajdonképpen családi ereklyéket tesz közkinccsé, s azon kapjuk magunkat, hogy közben közösségi tükörbe (is) nézünk, talán magunkra is ismerünk a derűs gyermekkori történetekben, a kamaszkori első szerelem varázslatos meséjében. A kötethez mellékelt CD-n a regény meghallgatható az író-színész […]