Erdélyi műhely – Budapesten



Pomogáts Béla az erdélyi magyar irodalom elkötelezettje. Könyveiben, tanulmányaiban, esszéiben előadásaiban több mint három évtizede foglalkozik az erdélyi magyar irodalom történetével, elméletével, erdélyi magyar írók munkáival és sorsproblémáival, mindezt teszi oly módon és azzal a meggyőződéssel, hogy az erdélyi magyar irodalom a magyar nemzeti irodalom szerves része. Új könyvének előszavában így vall erről: „Erdély számomra sohasem csupán a magyarság egyik történelmi otthonát, klasszikus irodalmi alkotások ihletőjét és termőföldjét, számtalan barát meghitt közelségét jelentette, nem csak történelmi városokat és falvakat: udvarházakat és várromokat, varázslatos tájakat és természeti értékeket, a magyar népművészet és a magyar magas kultúra otthonát, hanem a magyarság egyik meghatározó történelmi műhelyét is. Történelmünket és kultúránkat nem lehet elképzelni Erdély nélkül, ezt a természetes összetartozást nem rombolhatták le azok az igazságtalan területi határozatok, amelyek 1920-ban Trianonban, majd 1947-ben Párizsban, megismételve a trianoni döntéseket, rendelkeztek Erdély sorsa felett. Az erdélyi magyar irodalom mindig a nemzeti irodalom autentikus része volt Mindig ezek az irodalmak alkották és alkotják irodalmunk »köztársaságát«, amely akkor is létezett, midőn szigorúan őrzött határok választották el az »irodalmi respublica« tartományait, miként az erdélyi magyar irodalmat az 1989. decemberi forradalmi átalakulás előtt.” Jelen könyve is olyan tanulmányok gyűjteménye, amely a fent említett témát tárgyalja, nevezetesen az erdélyi magyar irodalom „első”, kényszerből önállósodott korszakát, majd azt, hogy a trianoni sorsforduló utáni egyéni írói pályák, alkotások és művelődési intézményrendszerek szellemiségének erővonalai mind a mai napig fölismerhetőek az erdélyi irodalmi élet jellemzőiben és az írói életművekben egyaránt.





További hasonló könyvek


Entrópia

A magyarul 2016-ban megjelent Carpathia folytatása odüsszeia, amely a Keleti-Kárpátok és az ukrán Galícia történelmi tragédiákkal, népirtásokkal terhelt területén játszódik. A kötet fordítója Böszörményi Péter.

Svájci börtönrács

„… azért loptam el, mert hiányzott az életemből a nőiség mindennapi közelsége. Manapság elenyészik a női gondolatvilág, hiányzik egy kis sötét misztika, a beteges anyáskodási ösztön, a semmibe veszően halk, a táguló-szűkülő barlang hangja, amint a szülés pillanatában Istenhez kiált. Egy anya otthagyta a gyerekét a kórházban, én szó nélkül elhoztam… de egy köteléket nem […]

A Fehér-patak útja

Kozma Mária új regénye önéletrajzi elemekkel átitatott eseménysor Székelyföld történetébe ágyazva. A kerettörténet szerint az első személyben mesélő csíki narrátor-könyvtárosnak a gyergyói unokatestvére, a papírmérnök családregényt írt. Ezt a családregényt olvassa – rokonként és könyvtárosként – és magyarázza „az olvasó”, akinek ennek során neki magának is felelevenednek a családi szálak, kötelékek és nem utolsósorban saját […]