Erdélyi műhely – Budapesten



Pomogáts Béla az erdélyi magyar irodalom elkötelezettje. Könyveiben, tanulmányaiban, esszéiben előadásaiban több mint három évtizede foglalkozik az erdélyi magyar irodalom történetével, elméletével, erdélyi magyar írók munkáival és sorsproblémáival, mindezt teszi oly módon és azzal a meggyőződéssel, hogy az erdélyi magyar irodalom a magyar nemzeti irodalom szerves része. Új könyvének előszavában így vall erről: „Erdély számomra sohasem csupán a magyarság egyik történelmi otthonát, klasszikus irodalmi alkotások ihletőjét és termőföldjét, számtalan barát meghitt közelségét jelentette, nem csak történelmi városokat és falvakat: udvarházakat és várromokat, varázslatos tájakat és természeti értékeket, a magyar népművészet és a magyar magas kultúra otthonát, hanem a magyarság egyik meghatározó történelmi műhelyét is. Történelmünket és kultúránkat nem lehet elképzelni Erdély nélkül, ezt a természetes összetartozást nem rombolhatták le azok az igazságtalan területi határozatok, amelyek 1920-ban Trianonban, majd 1947-ben Párizsban, megismételve a trianoni döntéseket, rendelkeztek Erdély sorsa felett. Az erdélyi magyar irodalom mindig a nemzeti irodalom autentikus része volt Mindig ezek az irodalmak alkották és alkotják irodalmunk »köztársaságát«, amely akkor is létezett, midőn szigorúan őrzött határok választották el az »irodalmi respublica« tartományait, miként az erdélyi magyar irodalmat az 1989. decemberi forradalmi átalakulás előtt.” Jelen könyve is olyan tanulmányok gyűjteménye, amely a fent említett témát tárgyalja, nevezetesen az erdélyi magyar irodalom „első”, kényszerből önállósodott korszakát, majd azt, hogy a trianoni sorsforduló utáni egyéni írói pályák, alkotások és művelődési intézményrendszerek szellemiségének erővonalai mind a mai napig fölismerhetőek az erdélyi irodalmi élet jellemzőiben és az írói életművekben egyaránt.





További hasonló könyvek


Világunk járása I–II.

1953-ban járunk. A 24 éves Nicolas Bouvier kétéves utazásra indul barátjával, a grafikus Thierry Vernet-vel. Jugoszlávián keresztül, Görög- és Törökországot érintve Iránba és Afganisztánba szeretnének eljutni. A könyv a fiatalemberek közös munkája: előbbinek az utazás során írt naplója utóbbi rajzaival. „Nicolas Bouvier különös fajtája az író-utazónak. Nemcsak mert svájci létére is megmaradt nomádnak, mintha nyughatatlan […]

Sissi

Pavel Șușară (Bánya, Krassó-Szörény megye, 1952) elbeszélő költeménye posztmodern óda a népszerű királynőhöz. A Demény Péter fordította magyar nyelvű kiadás illusztrációi Mircea Bochiş Mail-Art akciója nyomán születtek.

Cérnafű (Versek 2009–2015)

„csak a betűk indulnak el, ugyanúgy, mint a füvek, a maguk feltartóztathatatlan, apró búzaszem-vonulásával, megállíthatatlanul, a becsukott ajtók, küszöbök felé.” Hogy lehet mai napig élő a repülés, toronyugrás évezredek költői hagyományából ismert képe? Milyen időjárású az életvadászó ember-ősz? Meddig látnak a hősök műanyag kukkerükön? Patikamérlegre vetheti-e a költő a világtörténelmet? Tisztítótűzbe Krisztust meg a többi […]