Erdélyi kastélyépítészet a historizmus korában



A könyv több éves kutatás szintézise, a dualizmuskori három középsõ erdélyi vármegye (Kolozs, Torda-Aranyos és Alsó-Fehér) kastélyállományát mutatja be, a mára elpusztult, de a korabeli viszonylatban jelentõs épületekre is kiterjedõen. E kastélyok együttes vizsgálata korábban nem történt meg, egyes emlékek nem is szerepelnek a köztudatban. A három egykori vármegyében összesen tizenhét kastélyt építettek vagy alakítottak át a historizmus szellemében, a könyv gerincét ezek széleskörû bemutatása képezi. A szerzõ ismerteti a kastélyok építéstörténetét, a megrendelõk és az építészek személyét, elvégzi az épületek stilisztikai leírását, ugyanakkor a kastélyok egykori berendezését és a parkok kialakítását is tárgyalja. Alapos anyagismeretére vall, hogy a tizenhét kastély mellett a könyv második részét alkotó összefoglaló fejezetekben számos más erdélyi kastélyról is szó esik. E fejezetek a következõ témakörökre világítanak rá: a kastélyok tervezési folyamata, az alkalmazott építészek munkássága, belsõépítészeti megoldások, az arisztokraták mûgyûjtõi és amatõr mûvészeti tevékenysége, valamint a kertépítészet.
Az erdélyi kastélyok napjainkban nagy érdeklõdésre tartanak számot, több népszerûsítõ jellegû, képes kiadvány is megjelent a témában, ezek azonban sok esetben téves információkkal szolgálnak. Ez a könyv elsõsorban a szerzõ által tett új megállapítások miatt jelentõs, melyek több esetben felülírják vagy árnyalják az eddigi szakirodalom adatait, ugyanakkor a mû olvasmányos és a szélesebb olvasóréteg számára is befogadható.





További hasonló könyvek


Táji tagolódás Erdély népi építészetében

A szerző, Furu Árpád (1969) építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, néprajzkutató több mint két évtizede tanulmányozza Erdély népi építészetét. Eddigi munkássága szorosan össze­fonódott Torockó építészeti örökségének feltárásával és védelmével. Műemlék­védelemmel és népi építészeti örökséggel kapcsolatos tudományos és ismeretterjesztő írásai mellett önálló kötetekben dolgozta fel Torockó, Kalotaszeg és Udvarhelyszék népi építészetét.

Örmény katolikus templomi berendezések Erdélyben

A 17. század második felében, Erdélyben új hazára lelt örményeknek négy településen sikerült templomot építeniük: Szamosújváron (Armeanopolis – Hayakalak), Erzsébetvároson (Elisabethpolis – Yelisabet’owpolis), Gyergyószentmiklóson (Cowrcov) és Szépvízen (Sibviz). E templomok előtt állva, berendezésüket szemlélve, csaknem mindenkiben ugyanaz a kérdés merül fel: Mi ebben az örmény? Néhány olvasatlan felirat, néhány „idegen” szent magára vonja a figyelmüket, […]

Mesemondók márpedig vannak

A mesemondás nem csak passzió, de szakma is. A fiatal szerző tíz éve éli a hivatásos nemzetközi mesemondók életét. Kötete bemutatja a nemzetközi mesemondás kulisszatitkait, ezt az egyszerre rejtett és nyitott világot.