Egyház, iskola, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok.

A kötet a 2019-ben Egyház, iskola, művelődés című egyháztörténeti konferenciának a tanulmányait tartalmazza. A közölt 29 tanulmány felöleli Erdély és Kárpát-medence protestáns egyháztörténetét, a kora újkortól a jelenkorig. Az tanulmányok tematikája igen változatos: a kötetben általános egyháztörténeti, könyvtörténeti, művelődéstörténeti, teológiatörténeti és művészettörténeti tanulmányok kaptak helyet. A tanulmányok értékét emeli az, hogy a tanulmányok mindegyike alapos levéltári, illetve forráskutatás nyomán született meg. Olyan neves kutatók írásai olvashatók a tanulmánykötetben mint például: Buzogány Dezső (Kolozsvár), Sipos Gábor (Kolozsvár), Kovács Sándor (Kolozsvár), Kolumbán Vilmos J. (Kolozsvár), Ősz Sándor Előd (Kolozsvár), Kovács Zsolt (Kolozsvár), Tamás Horváth Iringó (Kolozsvár), Csorba Dávid (Sárospatak-Budapest), Szabadi István (Debrecen), Ugrai János (Eger), Hegyi Ádám (Szeged), Verók Attila (Eger) és sokan mások. A egyháztörténeti konferencia (az elsőt 2016-ban tartottuk meg) és a hozzá köthető konferencia- és tanulmánykötet-sorozat ma már ismertté vált a kutatók körében, nagy elismerés övezi, és bekerült a tudományos vérkeringésbe. A kötet tetszetős kivitelezését a Misztótfalusi Kiss Miklós Sajtóközpont vállalta fel. Tetszetős kivitelezésű sorozatra nemcsak a kiadó és a szerkesztő büszke, hanem a nyomda is.





További hasonló könyvek


Elődők nyomában – Kortársak közelében

Az erdélyi/romániai magyar irodalomhoz, egyes írókhoz-költőkhöz kötődnek ennek a kötetnek a tanulmányai, esszéi, emlékező írásai: a kötet első ciklusában Bánffy Miklós, Kós Károly, Reményik Sándor életművéhez, Áprily Lajos, Berde Mária, Nyirő József Tamási Áron pályájának egyes mozzanataihoz, utóéletük viszontagságos történetéhez; a másodikban kortársakhoz – Bajor Andortól, Domokos Gézától és Fodor Sándortól kezdve, Páskándi Gézáig, Szilágyi […]

A románok rövid története

„Az ember közvetlenül érintett. Lehetetlenné válik számára, hogy pusztán elbeszéljen valamit, nagy a kísértés, hogy ítélkezzék is. A történész szenvedélye – feltámasztani és magyarázni a múltat – összefonódik a hazája életében részt vállaló, az ország jövőjéért aggódó politikai átéléssel. (…) Nézzék tehát el nekem, ha sorsdöntő pillanatok kapcsán, amikor választani lehetett két út között, nem […]