Egy nemzetiségi könyvkiadó a diktatúra évtizedeiben (1969–1989) – Beszélgetések a Kriterion munkatársaival



Alapításának 50 éves évfordulóját ünnepli a Kriteron Könyvkiadó.
Nem szokványos évforduló ez – az is lehetne, hiszen a magyar könyvkiadás egészét tekintve is kevés az a magyar kulturális intézmény, amely ilyen évfordulóval büszkélkedhet – , de kiemeli ezt az eseményt a lehetséges kulturális évfordulók sorából az a teljesítmény, amely ehhez a névhez köthető, még hozzá közel fele részben egy olyan korszakban, amikor előbb kedvezőnek tűnő, de aztán egyre nyomasztóbb politikai helyzetben, közvetítője lehetett a romániai nemzetiségek szellemi élete egész sor kiemelkedő teljesítményének.
Az ötven évből ennek a két évtizedet átfogó munkának a felelevenítésére vállalkozott Bartha Katalin Ágnes, amikor néhány éve felkereste a Kriterion tizenhat munkatársát, s elkészítette, majd sajtó alá rendezte és kísérő tanulmánnyal látta el a velük készített interjúkat.
A kötet nyilván a teljesítményről is szó, de arról a közösségről, arról a munkaszellemről is, amely azt – két évtizedet átfogó tartóssággal – lehetővé tette. És kivétel nélkül minden interjúban, visszatérően, a kiadó-igazgatóról, Domokos Gézáról, akinek a fölöttes hatóságokkal való viszonyban érvényesített diplomáciai érzéke, a kiadói közösség irányában személyes varázsa és céltudatos munkaerkölcse meghatározó szerepet játszott az eredmények elérésében





További hasonló könyvek


„Adónyomorítás miatt zárva” – egy nagyváradi család történetei (1858-1944)

1930-ban Vaiszlovich Emil bezárta luxushoteljét, a nagyváradi Park Szállót, bejáratára pedig kiírta: „Adónyomorítás miatt zárva!” A feliratot a rendőrség leszedette. Két évvel korábban Vaiszlovichot antiszemita román diákok kis híján agyonverték, négy év múlva pedig a hatóságokkal való összetűzése nyomán börtönbüntetéssel sújtották. A kötet elsősorban a város határain túl is ismertté vált Vaiszlovich Emil életének főbb […]

Hazatérő szavak nyomában – Szociográfiai riportok

Cseke Péter új riportkönyve két korszak határán ível át. Az írások nagyobb része még a Ceausescu-diktatúra idején született, amikor a szerző megmaradásunk reménységének jeleit kereste-figyelte – példamutató embereket keresve és találva: a Kis-Küküllő menti Kibéden ősi időkből megőrzött balladákat a feledéstől megmentő, vagy a Fekete Körös-vidéki Nagyzerinden művésztelepet és képtárat létrehozó falusi tanárokat, a Homoród […]