Csintalan Múzsa

CSINTALAN MÚZSA című művében a szerző a Világ Teremtését is újra meséli. Fontos helyet kap e világképben a nevetés istennője, a Csintalan Múzsa. Szávai szerint az „ismert” történelem nem a legjobban alakult a humor isteni jelenléte nélkül, ezért „auxiliár történelmeket” mesél. Történelmi szereplőket, „prototípusokat” vonultat fel Churchilltől Napóleonig, és persze az oly sokszor felsejlő „auxiliár világok” jeles alakjai közül is megjelenik Svejk, Münchausen báró, Háry János, és sokan mások. Mondhatjuk, hogy ebben a műben áll össze kristálytisztán Szávai humor-univerzuma. Mert ismert művei mellett szerzőnk napi rendszerességgel vidám kalendáriumot írt és rajzolt, Háry János Akadémiát alapított a gyerekek számára, szóval kitartóan (nem vicc!) ügyködött derű-ügyben – és most a nevetés segéd-igéit a Teremtésbe helyezve: összegező művet alkotott, melyet egyúttal kiindulópontnak is tekint. Minden út a Csintalan Múzsa felé vezet. „Keresd Őt!”. Ilyen víg-evangéliumi hevületben fogant ez a mű, amely vidáman hirdeti, hogy a nevetés segítő-igéi nélkül nem teljes a Létezés.





További hasonló könyvek


Magellán sarka

A Magellán sarka versei kulturális utalásokkal gazdagon fűszerezett pszeudo-útleírások, egyúttal a történelem poros archívumaiban tett kitérők, nosztalgikus séták a művészet és az irodalom múltjában. A szerző itt egy olyan Európa erősen személyre szabott térképét építi fel, amelyet az önmegsemmisítés titkos törekvése kísért; halálimádó borzongásait veti papírra, a történelem pusztító erőinek megszállottja. A kötet 2014-ben elnyerte […]

A Tatár-hágó előtere

Dáné Tibor emlékirata a szerző híradó tisztként átélt második világháborús emlékeit dolgozza fel. Fókuszában az a bő másfél esztendő áll, amelyet a szerző 1944. március 24-étől (a huszonegyedik születésnapjától) kezdődően 1945. június végéig a galíciai fronton, illetve hadifogságban töltött.

Euridike alászáll

Simon Magda író újságíró (1909-1969) ugyan Szatmárnémetiben született, s Bukarestben halt meg, élete nagy része Nagyváradhoz köti. Fiatalon a Nagyváradi Napló, illetve a Brassói Lapok munkatársa, a vészkorszak után a Körös-parti városban telepszik meg végleg. Évtizedekig lappangó hátrahagyott versei egy része 1945 első hónapjaiban egy németországi lágerben születtek, míg kései lírája a hatvanas évekből társa, […]