Cluj-Kolozsvár-Klausenburg 700. Várostörténeti tanulmányok.



Kolozsvár 700 éves születésnapja alkalmából 2016-ban a város szellemi, művelődési és tudományos életében meghatározó szerepet játszó intézmények, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Román Akadémia Erdélyi Tanulmányok Központja egy nagyszabású nemzetközi tudományos konferenciát szervezett Cluj – Kolozsvár – Klausenburg 700 címmel. Jelen kötet az ott elhangzott előadások tekintélyes hányadának kibővített, jegyzetekkel ellátott, szerkesztett változatát tartalmazza. Bár természetesen Kolozsvár állt az előadók figyelmének középpontjában, de más városok múltjának egy-egy részletéről is szó esett. Közös e városok történetében, hogy fejlődésük nem volt töretlen, évszázadokat felölelő történetük során egyaránt megtapasztalták a felvirágzás és hanyatlás fényeit és árnyait. A kétnyelvű, magyar–román tanulmánykötet a két ország várostörténeti kutatásainak legfrissebb eredményeit összegzi. Külön érdeme, hogy az 51 tanulmány a várostörténetet a lehető legszélesebben értelmezve, teret nyújt a régészeti, művészettörténeti, társadalom-, intézmény-, vallás- és művelődéstörténeti megközelítéseknek.





További hasonló könyvek


Hatalmi törekvések és politikai platformok Szatmárban az 1905–1906-os kormányzati krízis idején

ötetünk Szatmár vármegye hatalmi viszonyait, pártstruktúrájának alakulását értékeli 1905–1906 folyamán, valamint górcső alá veszi az 1905-ös és az 1906-os országgyűlési képviselő-választások szatmári előkészületeit, lebonyolítását és eredményeit. A téma fontosságát az adja meg, hogy az 1867-es kiegyezéssel létrehozott Osztrák-Magyar Monarchiában az 1890-es évekre a válság jelei mutatkoztak, s a politikai válság 1905-1906 folyamán kulminált. A kormányzati […]

Csillagösvény és göröngyös út. Mítosz és történelem a székelység tudatában

Könyvünk nem tesz pontot a székely eredetkérdésben folyó véget nem érő vitákra, lépésről lépésre követi viszont, miképpen jelenik meg a székelység szkíta–hun eredetének tana a középkori krónikásoknál, hogyan él tovább a reneszánsz és felvilágosodás írástudóinál, erősödik meg a nemzeti romantika virágzása idején, milyen csatornákon szivároghatott át a népi tudatba, hogyan nyilvánul meg a kortárs közhitben.

Az én Erdélyem

Szerencsés korban élünk, amely kedvez az ismeretszerzésnek. A legkülönfélébb módszerek, kérdések és elméletek vezérlik kutatásainkat, és megtanítanak arra, hogy miként keressük meg az ezerarcú igazságot. Lehet, hogy ez a túlságosan is széles választék csapdákat rejt, és megvan az a kellemetlen tulajdonsága, hogy nyugtalanságot kelt azoknak a történészeknek a körében, akik a kényelmes évszázados bizonyosságokhoz szoktak. […]