Benkő József, a historia litteraria művelője. Egy kontextualizáló olvasat

Benkő József, a historia litteraria művelője. Egy kontextualizáló olvasat



Megvásárolom

Jelen monográfia a 18. században dívó historia litterariáknak Benkő József tollából származó darabjait vizsgálja. Az Erdély „polihisztoraként” számontartott háromszéki református lelkész ilyen jellegű írásai között említhetjük Erdély című honismereti munkájának művelődéstörténeti fejezetét, a Bod Péter Magyar Athenasára tett, Additamenta című pótlását, a Sófalvi József levelének végéhez illesztett szerző- és műjegyzéket, valamint azokat a tudománytörténeti vonatkozású tudósításokat, amelyeket a pozsonyi Magyar Hírmondó hasábjain jelentetett meg. A szövegek elemzését a hosszú reformáció (1500–1800) kontextusába ágyaztuk, hiszen a református klérust képviselő Benkő írás- és olvasásszokásainak bemutatása, az általa létrehozott vagy reprodukált szövegek vizsgálata egy közel háromszáz évet tartó, felekezeti szempontból is változatos képet mutató szöveghasználati kultúra záró szakaszát mutatja. A szövegkorpuszok keletkezéstörténetének feltárása, ezek egymáshoz való viszonyának elemzése jól megvilágítják Benkő József irodalomtörténet-írói profilját, és hozzájárulnak a magyarországi historia litteraria-kutatások továbbviteléhez, valamint körvonalazzák Benkőnek e tudomány történetéhez való hozzájárulását és munkájának specifikumát is.





További hasonló könyvek


Hagyományos életmód a mindennapokban

A kötet Csíki hétköznapok, illetve Gyimesi szokások és hiedelmek című fejezete dr. Salló Szilárd az elmúlt 10 évben végzett kutatásaiból ad ízelítőt. A szövegek korábban más folyóiratokban, tudományos kötetekben is megjelentek, ez alkalommal tudománynépszerűsítő céllal, a szakirodalmat mellőzve és a saját kutatási eredményeket előtérbe helyezve láttak napvilágot. Három közlemény a csíki juhászat témaköréből való: az […]

Több szem többet lát. Néprajzi és helyismereti közlések, tanulmányok

A szerkesztő, P. Buzogány Árpád három fejezetbe sorolta az írásokat. Az első (Piros bazsarózsa, kék házak és fakelenta – Népélet Udvarhelyszéken) a hétköznapi élet színtereivel, a munkával, az állattartással foglalkozik; a második (Balladák, pástílusok, mondókák – Néprajzi közlések) a szellemi síkon továbbélő, lappangó népköltészettel; a harmadik fejezetben (Kastélyok, iskolamesterek, gazdakörök – helyismereti közlések) az épített […]

Alattvalónak alkalmatlan – Pályakép Gálfalvi Györgyről

Írásommal arra próbálok kísérletet tenni, hogy Gálfalvi György élete, munkássága főbb csomópontjainál, állomásainál elidőzve bemutassam a Romániában élő magyarság utóbbi bő félévszázadának,a kulturális, szellemi, irodalmi és politikai életre jelentős befolyással bíró, meghatározó szervező egyéniségét, jó esetben talán modellezve is korosztálya értelmiségi legjobbjainak töprengéseit, nemzedéktársai pályájának egyfajta útválasztási lehetőségeit is.” – irja a szerző kötete előszavában. […]