Beat-nemzedék: A Metropol-sztori



A Metropol olyan jelenség volt, amiről szociológusok, zenetörténészek írhatnának tanulmányokat. Útjuk, pályafutásuk egyedi, ugyanakkor elválaszthatatlan a közegtől, amelyben létrejött. De ez a könyv nem csak a Metropolról szól. Szól olyan fogalmakról, mint a romániai magyar könnyűzene, olyan intézményekről, mint a Siculus fesztivál, s a televízió magyar adása. Szól arról is, hogy erdélyi magyarként miképp sikerült a csúcsra törni, s miként tudtuk a többségi román közönséget is megnyerni.





További hasonló könyvek


Táji tagolódás Erdély népi építészetében

A szerző, Furu Árpád (1969) építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, néprajzkutató több mint két évtizede tanulmányozza Erdély népi építészetét. Eddigi munkássága szorosan össze­fonódott Torockó építészeti örökségének feltárásával és védelmével. Műemlék­védelemmel és népi építészeti örökséggel kapcsolatos tudományos és ismeretterjesztő írásai mellett önálló kötetekben dolgozta fel Torockó, Kalotaszeg és Udvarhelyszék népi építészetét.

Szent László király. Erdély védőszentje

Szent László király életrajzi adatai közismertek, élettörténetét, a legendás elemekkel együtt, minden magyar kiadású szentek élete tartalmazza. Kötetünkkel, melynek előkészítése a Szent László-emlékév keretében indult el, látleletet kínálunk: egyfajta képes leltárt a történelmi Erdély területén fellelhető ábrázolások sokszínűségéről és mai állapotáról.

Örmény katolikus templomi berendezések Erdélyben

A 17. század második felében, Erdélyben új hazára lelt örményeknek négy településen sikerült templomot építeniük: Szamosújváron (Armeanopolis – Hayakalak), Erzsébetvároson (Elisabethpolis – Yelisabet’owpolis), Gyergyószentmiklóson (Cowrcov) és Szépvízen (Sibviz). E templomok előtt állva, berendezésüket szemlélve, csaknem mindenkiben ugyanaz a kérdés merül fel: Mi ebben az örmény? Néhány olvasatlan felirat, néhány „idegen” szent magára vonja a figyelmüket, […]