Bánffy Miklós estéje



Megvásárolom

Bánffy Miklós és családja, Budapest ostromát átélve, 1945 februárjában tér haza Erdélybe, ahol a bonchidai kastélyt kifosztva-felgyújtva, birtokait kisajátítva találják, s Kolozsvárt, a Toldalagi-Korda palota egy lakosztályában meghúzódva próbálják újrakezdeni az életet. Váradi Aranka és Kató azonban nemsokára visszatér Pestre, Bánffy viszont marad.
Bekapcsolódik az újrainduló irodalmi életbe, novellákat közöl az Utunkban, regénye jelenik meg, színdarabját játsszák Kolozsvárt – mindaddig, amíg a kommunisták által meghirdetett „osztályharc” jegyében 1946 nyarán őellene is megindul a sajtókampány. Egyre reménytelenebb állapotában, az öregséggel és betegséggel küzdve, már csak az íróasztalfiókjának ír (nem keveset), s a munka, valamint feleségével, leányával folytatott – a Sziguranca által is számon tartott – levelezése tartja benne a lelket. Végül 1949 késő őszén sikerül útlevelet kapnia és kijutnia Pestre, családjához – meghalni.
Ennek az alig öt évnek a története bontakozik ki a Bánffy-életmű alapos ismerője, Marosi Ildikó kiterjedt dokumentációra és gazdag fényképanyagra épülő könyvéből.





További hasonló könyvek


Négy dráma

Tamási Áron: Ősvigasztalás, Énekes madár, Vitéz lélek, Ördögölő Józsiás című színpadi művei, válogatta, előszóval ellátta Ablonczy László (A Székely Könyvtár sorozat 87. darabja)

A harmadik lélek szabad

Az 1763-as esztendő nyárutóján, titkokkal és félelmekkel terhelten, Margit és Máté együtt kelnek útra Debrecenből Székelyföld felé. Az egyetemet elvégzett fiú szülővárosába igyekszik, hogy ott apja után lelkész váljék belőle, a leány pedig vándor könyvárusként szerencsekönyvekkel, kalendáriumokkal, tudományos munkákkal és legfőképp tiltott kiadványokkal járja a vásárokat. Valódi küldetésüket – a székely önrendelkezés kivívása, valamint egy […]

Sosem volt cigányország

Az újpesti szegkovács cigánymeséket Bartos Tibor gyújtötte és szerkesztette. A mesék csodálatos dolgokról szólnak, a hercegné-kisasszonyról és a fáraó népének sok csodálatos dolgairól, de tulajdonképpen egy sajátos kultúra igazi gyöngyszemei, mely bár melletünk létezik, nem is ismerjük igazán.