Az atlantiszi villamos



Az atlantiszi villamos Papp Attila Zsolt negyedik verseskötete, mely egyfajta alternatív „mikrotörténelmi” látlelet: fantasztikumba hajló történelmi és kulturális találkozások, a valós és imaginárius földrajzi helyek, költői helyszínek „egymásbafordulása”, korokon és helyszíneken át, Arany Jánostól az angol romantikáig, a walesi Montgomerytől a svájci Villa Diodatiig, Yorktól Kolozsvárig, homoksivatagoktól az óceánig – valós, mégis valószerűtlen „időn kívüli helyek”. S mindemellett: az emberélet fontos, mégis megfoghatatlan momentumainak, sorsfordító, ám észrevétlen pillanatainak és elkerülhetetlen fordulatainak lírai megragadása. Ami ezeket összeköti: az idő, amely létrehozza a maga virtuális „helyeit” az egyén és a közösségek életében, a művészetekben, a kultúrában egyaránt.





További hasonló könyvek


Vitorla-ének – Fiatal költők antológiája „újratöltve” 1967–2017

Az „újratöltött” Vitorla-ének nem kíván szokványos emlékkönyv lenni. Eredeti formájában újraközli ugyan a bukaresti Ifjúsági Könyvkiadónál 1967-ben megjelent antológia teljes szövegét – beleértve Lászlóffy Aladár szerkesztõi bevezetõjét és a szerzõket ismertetõ életrajzi adatokat is –, de egyszersmind továbbköveti az ötven évvel ezelõtti szerzõk életpályáját, munkásságát, és – ahol ez lehetséges – jellegzetes mutatványt kínál fel […]

A címeres halott

Csapody Miklós újabb esszéinek, tanulmányainak régebbi és újabb „történetei” Erdélyben „játszódnak” a két világháború közötti időtől máig. Az izgalmas, gazdag irodalmi, eszmetörténeti, politikai Erdély-körkép címadó metaforája Ligeti Ernőtől származik, aki 1940-ben boldogan és felszabadultan írhatta: „ezt az egész huszonkét esztendőt lábujjhegyen visszük ki és takarjuk le, mint a címeres halottat”.

A nyelvtani közép

Hallott már olyan városról, mely egy óriási szörny testében kapott helyet, és a lakosok mindennel ellátják a lényt, amire csak szüksége van? Vagy a Kutatókról, akik a teremtés forráskódját akarják megtudni? A Szerelmesekről, akik, hogy jobban megismerjék egymást, darabokra, testrészeikre szedik a másikat? Sztercey Szabolcs debütkötetében, A nyelvtani középben létrejövő világot úgy kell elképzelnünk, mint […]